mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Kispolitika, nagypolitika 267rendező egy nemzedéki csoport látásmódját követi, amelyet […] utópistanegativizmusnak neveznék […], amelynek történetfilozófiája – bár egészenmás irányból bírál – sok ponton egybeesik a neoliberális vagy a neokonzervatíváramlatok forradalom-felfogásával” –vonja le a végső következtetést.Helyteleníti, hogy a színikritikusoknem vesznek tudomást az eszmei problémákról(s hallgatásukkal félrevezetika közönséget), a belgrádi előadás jugoszláviaivisszhangját pedig – mivel azitteni méltatók a kaposvári interpretációtMagyarország és más szocialistaországok esetében hitelesnek, adekvátnaktartják – károsnak ítéli. 97Vértes J. Andor részben vitatja aminiszter megállapításait: szerinte Kö -peczi rosszul értelmezte a „pesszimista”rendezői koncepciót, hiszen az eddigibelföldi és külföldi kritikák egyáltalánnem támasztják alá a „neg a ti viz -97 Köpeczi 1991-ben úgy emlékezett – tévesen–, hogy még a miniszteri kinevezéseelőtt írta meg a cikkét. Bogácsi(1991) 127. Interjújában arról beszélt,hogy miniszterként, mint szakember, elsősorbanaz „érték-kritériumokat”, bizonyoselveket igyekezett érvényesítenia művelődéspolitikában. Ám itt nemszakmai, hanem inkább politikai kérdésekrőlvan szó, amelyekben a pártirányításérvényesült. Uo. 119. Később viszontazt állította, hogy a pártvezetéstőlfüggetlenül fejtette ki álláspontját. Uo.128.Véleménye azonban mit sem változottaz évek alatt: „Kérdés az, milyenmus” vádját. 98 Nánay István szerint következtetést vonunk le a francia forradalomról,Köpeczi támadása már csak „után lö -vés nek” számított, mivel semmilyenkövetkezményekkel nem járt. 99 Zsámbékiígy látja: „[…] ez az egész bohózatvolt, látom magam előtt az ülést, aholkiadják neki a feladatot, és úgy értékelik,hogy ez olyan súlyos jelenség, hogyerre a miniszternek kell válaszolnia. ÉsKöpeczi megkapja a feladatot, hogymutasson rá a Marat-előadás ideológiaigyengéire. Érződött, hogy csikorog agépezet. De már olyan idők voltak,hogy igazából nehéz volt a betiltás.” 100Ács szerint a miniszter cikke „nemvolt durva, nem volt fenyegető, mégisfenyegetés rejlett benne”. Hamarosanfölhívta volt osztályfőnöke, tanára,és nem az, hogy milyen kö-vetkeztetést vont le maga Peter Weiss.Tehát a rendezés a szkeptikus, kiábrándultképet erősíti. […] Egyrészt kifogásoltama mondandónak ilyen satírozását,másrészt azt, miért nem hajlandó a kritikaerről írni.” Uo. 127. Az exminiszterazt is állítja, hogy nem állt szándékábanaz előadás betiltása, sőt a további külföldifellépéseket is támogatta.98 Vértes J. Andor: Marat/Sade/Weiss/Ács.Fejér Megyei Hírlap, 1983. június 21.99 Nánay (1999). Nánay szerint Köpecziúgy bírálta meg az előadást, hogy nem islátta. Ebben téved, összekeveri TóthDezsővel.100 Zsámbéki (OHA).A KAPOSVÁRI MARAT/SADE ÉS A KULTÚRPOLITIKA