mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Titkosszolgák itt és ott 383sokat. A Kádár-rendszer ipari elhárítása azonban teljesen más okból szerveződöttmeg. Kialakulása kezdetén nagy súlyt fektettek a sztálinizmusból örökölt„szabotázs-elhárítás” kérdésére, később pedig elsősorban az ipari területentapasztalható gazdasági visszaélések, az iparban foglalkoztatott „ellenségeselemek” ellenőrzése és a külföldi hírszerző szervek „hírigényének” beméréseszámított fontos feladatnak.A III/II. csoportfőnökség, illetve elődei az összes jelentősebb ipari üzemrőlobjektumdossziét állítottak fel. A külföldi kémek elhárítása és a belföldi„reakciós”, ellenséges elemek károkozásának („szabotázs”) megakadályozása,valamint permanens felügyeletük egyaránt az ipari elhárítás feladata volt. Jellemző,hogy az első feladatra mozgósították a legkevesebb erőt és eszközt,noha „kémelhárításon” a gyanútlan olvasó elsősorban a kémek elleni harcotértené. A mezőgazdaság területén is hasonlóan szervezték meg az elhárításifeladatokat. 1962 után a Rákosi-rendszerből örökölt „belső ellenség elleniharc” fóbiája lassan múlni látszott, bár azt az ellentmondást, hogy az iparielhárítók egyfajta „szuperfelügyeletként” 81 az üzemek termelési, munkavédelmi,beruházási kérdéseibe is beleszólhattak, a korszak végéig nem sikerült feloldani.1962 után az ipari és a mezőgazdasági elhárítást a III/II. csoportfőnökségenbelül egyesítették. A bővülő külföldi kapcsolatok miatt új, egyre inkábbkiemelt elhárítási területté vált a beutazó külföldi ipari szakemberek ellenőrzése,a belföldi titokvédelem és a külföldre utazó magyarok titokvédelmi eligazítása.Utóbbit a hivatali kiküldetésbe utazók zöme nem kerülhette el, ígyelmondható, hogy a Kádár-rendszer kémelhárítása, a munkahelyekre bejáró„belügyes” tiszt figurája sokak előtt ismert volt. Az elhárító által a kiutazáselőtt és a visszatérés után szervezett „beszélgetések” általában tippkutatási célokatis szolgáltak, sok esetben ennek ürügyén kezdték meg az érintettek beszervezésicélú tanulmányozását.Az ipari elhárítás rendkívül nagy területet fedett le, és igen jelentős létszámotmozgósított. Érdemes egy példával is érzékeltetni, milyen objektumokpreventív védelmét látta el a központi III/II-6-c alosztály (később III/II-8-calosztály) 1962 és 1972 között: 821.Kohó- és Gépipari Minisztérium és 81 A kifejezést Germuska Pál ipari kémelhárítástfeldolgozó tanulmányából köl-vállalatai (Általános GéptervezőIroda, MOM, Gamma, Távközlési csönöztem.Kutató Intézet, Finommechanikai 82 ÁBTL 1.11.5. Fsz. 489/6, 1964. júniusVállalat, Mechanikai Laboratórium, 22. A III/II-6-c alosztály által biztosítottLámpagyár)objektumok.A KÁDÁR-RENDSZER KÉMELHÁRÍTÁSA