mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Gépezet69Lászlót három és fél, Varga Jánost másfél, Lipták Tamást két és fél év börtönre.De az ő történetük már egy másik írás tárgya lesz.*A Mérei Ferenc és társai-, más néven Hungaricus-ügy az ötvenhatos forradalomutáni megtorlás úgynevezett revizionista „bűnügyei” közül az egyik legkésőbbivolt. (Utána már csak néhány egyszemélyes „revizionista perre” kerültsor: Erdős Péter, Földes Péter perére.) Ez ugyanúgy koncepciós ügy volt,mint az 1956 utáni többi politikai per. Nem olyan értelemben, mint a sztálinistarendszer „virágkorában” a Szovjetunióban és a csatlós országokban, többekközt Magyarországon lezajlott koncepciós perek, amelyek egytől egyig hazug,kitalált vádakon alapultak, és amelyekben a legcsekélyebb bizonyítási kísérletnélkül ítélték halálra, végezték ki, küldték börtönökbe, lágerekbe emberekszáz- és százezreit. A Kádár-rezsimben Magyarországon történt letartóztatások,perek és ítéletek hátterében valós tények is szerepeltek, hiszen 1956-banvalóban volt forradalom, és a forradalom leverése után tényleg volt ellenállása Kádár-kormánnyal szemben. Csakhogy ezek a politikai perek és ítéletek általábanolyan nézeteket és cselekedeteket kriminalizáltak, amelyek jogállamirendszerben nem lehettek volna bűncselekménynek minősíthetők, vagy mindenesetresokkal enyhébb megítélés alá estek volna, mint az 1956-ot követőmegtorlás során. A Mérei és társai-ügy vádlottjainak egy része 1956 végén és1957 elején valóban írt, sokszorosított és terjesztett kormányellenes szövegeket,de ezt a tevékenységét kilátástalansága miatt 1957 februárjában-márciusábanabbahagyta. Ezután már csak néhány kéziratos példányban fennmaradtrendszerellenes írás elkészítését, illetve elolvasását róhatták fel vádként. A koncepciósjelleg itt abban érhető tetten, hogy a politikai rendőrség úgy tüntettefel a dolgot, mintha az illegális tevékenység mindvégig, egészen a főszereplőkletartóztatásáig folyamatos lett volna. Ezért kellett a szereplők közötti mindencsaládi, baráti kapcsolatot illegális szervezkedésnek feltüntetni. A koncepcióhoztartozott az is, hogy az egymással szorosabb vagy lazább baráti, ismeretségikapcsolatban álló emberekből – mint láttuk – különböző szervezett, ellenforradalmárcsoportokat kreáltak (Mérei csoportja, Litván csoportja, Feketecsoportja – eleinte az ügyből később kihagyott Félix Pál csoportja is),amelyek mindegyikét állítólag Mérei irányította.Pénzgyűjtés valóban folyt még 1958-ban is, a letartóztatottak hozzátartozóinakanyagi segélyezése céljából, de az általánosan érvényesülő megfélemlítéskövetkeztében egyre szűkebb keretek között. Normális körülmények köztMÉREI FERENC ÉS TÁRSAI „ELLENFORRADALMI SZERVEZKEDÉSE”