mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

332 Évkönyv XVI. 2009BÉKÉS CSABAnácsát. A javaslatot Ceauşescu kivételével mindenki támogatta. 48 Kádár szinténegyetértett a javaslattal, annál is inkább, mivel ez eredetileg magyar ötletvolt, és a magyar vezetés 1963 óta rendszeresen felvetette a magyar – szovjetbilaterális tárgyalásokon, s a magyar diplomácia nem is olyan régen, 1970 elejénkomoly nemzetközi erőfeszítéseket tett egy ilyen konzultációs szerv megalakításaérdekében. 49 Mivel azonban Kádár eleve számított a román vétóra,egyúttal felvetett egy rugalmasabb megoldást is: javasolta, hogy ha az új testületetnem lehet most létrehozni, akkor egyezzenek meg abban, hogy a külügyminiszterekvagy helyetteseik a jövőben gyakrabban konzultáljanak. A VSZkülügyminiszter-helyettesek tanácskozásai ekkortól váltak a szervezet gyakoriés intenzív egyeztetést végző, de sohasem intézményesített fórumává. 501971 júliusában, az európai népek Brüsszelben szovjet kezdeményezésremegtartott konferenciáját követően, a VSZ-tagországokkal összehangoltmódon a magyar vezetés is lépéseket tett az európai biztonsági konferenciagondolatának hazai népszerűsítésére is. Az MSZMP PB határozatot hozott azEurópai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának megalakításáról.A 42 tagú, népfrontosan összeállított testület tagjai neves közéletiszemélyiségek, tudósok, írók, újságírók, színészek, szakszervezeti és egyházivezetők lettek, de szerepelt a listán termelőszövetkezeti tag is. A testület nagylétszáma az operatív munka szempontjából korántsem okozott gondot, mivelKádár világosan kifejtette: „a világon semmit sem fog csinálni az egyes ember.Egyszer vagy kétszer összeülnek.” 51A VSZ külügyminiszterei 1971. november 30. – december 1-jén újabb értekezletettartottak Varsóban. A fő cél az európai biztonsági és (ekkor már keletenis) együttműködési értekezlet 52 előkészítőmunkálatainak meggyorsítása48 Románia politikájáról lásd Munteanu(2002); Deletant (é. n.).volt. A tanácskozásról kiadott közleménybenfelhívtak minden érdekelt or-49 Lásd Békés (2004b).50 Az értekezletek dokumentumait (1964– szágot: tegyenek gyakorlati lépéseket91) lásd Békés – Locher – Nuenlist (2005). annak érdekében, hogy a konferencia51 MOL 288. f. 5/559. ő. e. Jegyzőkönyv az már 1972-ben megkezdődhessen. Pé -MSZMP Politikai Bizottságának 1971. ter János magyar külügyminiszter arrajúlius 13-i üléséről.az ismert román álláspontra reagálva,52 A nyugati országok által kezdettől szorgalmazottegyüttműködés tematikája a kok közötti tárgyalásokat jelentse, hoz-hogy a konferencia munkája ne a blok-VSZ 1970. decemberi berlini értekezleténkerült be a konferencia hivatalos el-akart a VSZ-en belüli álláspontok közászólásábanlényegében közvetíteninevezésébe.zött, amikor hangsúlyozta, hogy való-