mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

340 Évkönyv XVI. 2009BÉKÉS CSABAszocialista ország és az NSZK közötti kapcsolatok rendezésének feltétele, elutasította.Kádár az általános nemzetközi helyzetről szólva határozottan úgy foglaltállást, hogy bármi történik is az NSZK-ban – vagyis ha netán az ellenzék győzaz ősszel esedékes előrehozott választásokon –, az eddigi eredményeket márnem lehet visszacsinálni, vagyis lényegében az SPD veresége esetén is érvénybenmarad majd az NSZK keleti politikája. Ennek a határozott pozitív állásfoglalásnakkülönösen az adott jelentőséget, hogy bár Brezsnyev is alapvetőenoptimistán értékelte a helyzetet, beszédében azért nem zárta ki a visszaren -deződés esélyét, jelezve, hogy az viszont a hidegháborúhoz való visszatéréstjelentené. Kádár tehát ezen a ponton, ha csak implicit módon is, felülbíráltaa szovjet álláspontot, és az enyhülés folyamatát visszafordíthatatlannak minősítette.Kádár a krími találkozón még egy fontos dologra hívta fel a figyelmet: azakkoriban a két Korea által aláírt megállapodás a két ország békés egyesítésérőleurópai kontextusban komoly problémát jelenthet, mivel az „egy országbankét politikai rendszer” alapelv érvényesítése nem tekinthető marxistamegoldásnak, „mert ha ezt lefordítanánk német nyelvre, úgy Honecker elvtársesetleg ezt nem írná alá, Barzel és Brandt viszont azonnal aláírnának egyilyen megállapodást”. 66A nyár folyamán szovjet részről is felgyorsultak az összeurópai konferenciaelőkészítésével kapcsolatos munkálatok. A Varsó Szerződésben ekkor kezdettkialakulni a helsinki folyamat alatt mindvégig működő sajátos politikai egyeztetőmechanizmus, amely a többoldalú konzultációkat igyekezett a rendszerintdeviáns román magatartás kikapcsolásával megoldani. Ennek az egyik,Moszkva által szorgalmazott és gyakran alkalmazott módszere a szovjet részrőlegy időben folytatott kétoldalú tárgyalások gyakorlata volt. Ennek jegyében amagyar Külügyminisztériumnak N. N. Szikacsov, a szovjet külügyminisztériumfőosztályvezetője adta át 1972. augusztus 24– 25-i budapesti látogatásaalkalmával azt a három dokumentumot, amelyet véleményezés céljából küldtekmeg a „szorosan együttműködő” – vagyis a Románia nélkül egyeztető –testvérpártoknak. A dokumentumok a következők voltak: 1. a helsinki előkészítőértekezlet záróközleményének tervezete, 2. egy „Általános Nyilatkozataz európai biztonság alapjairól és az európai államok közötti kapcsolatok elveiről”és 3. egy határozat a KonzultatívBizottság felállításáról. Az MSZMP66 MOL 288. f. 5/587. ő. e. Kádár János beszámolójaaz MSZMP Politikai Bizottságának1972. augusztus 2-i ülésén. 5-i ülésén tárgyalta az ügyet, aholPolitikai Bizottsága 1972. szeptembera