mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

322 Évkönyv XVI. 2009BÉKÉS CSABAhetjük. Ez azt jelentette, hogy miközben a magyar politikusok igyekeztek elősegítenia német kérdés, illetve az európai biztonság ügyének általános ren -dezését, mindent elkövettek, hogy diplomáciai kapcsolatok híján is gyorsütemben és dinamikusan fejlesszék a magyar – nyugatnémet gazdasági kapcsolatokat,és a lehetőségek határain belül a politikaiakat is. Ezt az új irányvonalataz MSZMP PB 1969. július 1-jei határozata fektette le, 19 s a benne foglaltaklényegében 1973 elejéig szolgáltak az NSZK-val kapcsolatos magyar politikaalapjául. Az 1969 decemberében, a német kérdésről Moszkvában tartott kommunistacsúcstalálkozón némileg felpuhult a VSZ addigi álláspontja, így – bára kívánatos „menetrend” mint feltétel továbbra is megmaradt – az egyes tagállamokkétoldalú tárgyalásait Bonn-nal már nem akadályozták. 20 A magyarKülügyminisztérium ezután új irányelveket fektetett le a magyar – nyugatnémetkapcsolatok alakításáról, amelyekben mindenekelőtt a nagyfokú rugalmasságés a taktikus megközelítés szükségességét hangsúlyozták. 21Ezzel a politikával a magyar vezetés egyértelműen két legyet akart ütni egycsapásra. Az igencsak „internacionalista ” – és az előzmények ismeretében olykortúlzottan lojális – álláspont kétségtelenül hasznosnak bizonyult a szovjetvezetőkkel szemben, akiknek a jóindulatára és megértésére nagyon is szükségevolt az 1968 januárjában megindított gazdasági reformokért kiálló magyarvezetésnek. Másfelől viszont mindeközben Magyarországot semmi sem gátoltaabban, hogy kihasználja helyzeti előnyét, és kapcsolatait úgy fejlesszeBonn-nal, hogy azokat minél kevésbé befolyásolja a diplomáciai viszony hiánya.Magyarországnak ugyanis nem voltak olyan alapvető, nemzetbiztonságotérintő problémái, mint amelyek a lengyel, keletnémet és csehszlovák vezetésszámára a kapcsolatok normalizálását a német kérdés rendezését megelőző -en lehetetlenné tették. Magyar részről ugyan fenntartottak főleg a másodikvilágháborúból adódó különböző kártérítési követeléseket, ezek jellege és jelentőségeazonban nem hasonlítható a19 MOL 288. f. 5/493. ő. e. Jegyzőkönyv az lengyel, keletnémet és csehszlovák követelésekhez,ráadásul jó esély volt a vi-MSZMP Politikai Bizottságának 1969.július 1-jei üléséről.tás kérdések legalábbis kompromisszumosrendezésére.20 Vö. Békés (2004b) 305– 306.21 MOL Külügyminisztériumi iratok XIX- A „vonzalom” ugyanakkor kölcsönösvolt, mivel a nyugatnémet kor-J-1-j 103. d. Irányelvek a nyugatnémetpolitikai változásokból és a Varsói Szerződéstagállamai moszkvai tanácskozásátenérdekeltek voltak a gazdasági kapmányés gazdaság szereplői is kifejezetbóladódó politikai és diplomáciai feladatokhoz,1970. január 20.olyan VSZ-tagországgal, amellyelcsolatok intenzív fejlesztésében egykap-