mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

134 Évkönyv XVI. 2009KELLER MÁRKUSépületeket felmutató generáció a Rákosi-korszakról, hogyan helyezi azt el aháború utáni Magyarország építészetének történetében. Mint minden nemzedékiperspektíva, jellegénél fogva ez is korlátos, nem árt tehát összevetni egymásik nemzedék korszakértékelésével. A már többször hivatkozott 1977-eskörkérdés erre is lehetőséget ad. A válaszokból nagyon szépen kirajzolódik,hogy az a generáció, amelyik az ötvenes években járt egyetemre (tehát ismertea korszakot), de az önálló tervezést a hatvanas évektől kezdte meg (JurcsikKároly, Finta József, Makovecz Imre, Vadász György), az ötvenes években ésa szocialista realizmusban semmi pozitívat, semmi hősiest nem látott. Számukraez az időszak egy „elveszett korosztályt jelent – építészeket, akikből»mesterek« lehettek volna, de csak jó szakemberek lettek” (Finta) vagy „Torzkorszak torz szüleményét! – mementót: hazudni a művészetben, tudománybansem szabad” (Jurcsik), illetve annak tanulságát, hogy „vigyázzunk születettösztönösségünkre, képességeinkre és igazságérzetünkre – minden időben”(Vadász). A legmegsemmisítőbb talán Makovecz Imre: „Egy hősi póznak látoma mai 60 évesektől. Amúgy átlátszóbb hazugság volt, mint a »tömeges«gyári termék.” 71A némileg hosszú idézetek arra szolgáltak, hogy lássuk: minden történelmikorszaknak többféle percepciója lehetséges, és a történésznek ezek mindegyikéveldolgoznia kell, hiszen csak úgy tud rekonstruálni (mindig töredékesen)egy korszakot. Ha esetünkben az 1945 utáni építészet történetét elmesélő generációsnarratívákat összevetjük, két dolgot láthatunk. A jelen (a Kádár-rendszer)az építészet egészét tekintve mindkét generáció szemszögéből kudarc,a különbség csak abban van, hogy az ötvenes években alkotók a negatív fordulatot1956 utánra teszik, míg az ifjabbak 1949-től kezdődően látják tévútona magyar építészetet. Az ötvenes évek professzionalizációját átélők tehát azössznemzeti negatív narratíva ellenére (vagy éppen ennek hatására) emlékeztekannak (nyilvánvalóan részleges, és – mint láttuk – csak egy bizonyos csoportotérintő) pozitívumaira is, az eggyel későbbi generáció (amely egyetemistakéntélte át ezt a korszakot) már a társadalom többségét alkotó kirekesztettekélményvilága alapján ítélte meg ezt az71 Jurcsik Károly, Finta József, Makovecz időt.Imre, Vadász György válaszai az 1977- A nem túl építészetbarát helyzetbenes körkérdésre (Mit jelent a mai középnemzedékneka szocialista építészet első szetelmélet sem segítette az építészetet,ráadásul még a hivatalos kádári építé-korszaka? Hogyan befolyásolta építészetünkalakulását?). In Major – Osskó (1981) volt. A lényegében 1945-től (a szocreálsőt inkább a megújulás kerékkötője463– 466.megszakításával) kanonizált építészeti