mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

316 Évkönyv XVI. 2009BÉKÉS CSABAszág gal, Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával kereskedelmi kirendeltségeklétesítéséről. 1963 őszén mind a négy állammal megegyeztek a diplomáciaijogokkal nem rendelkező missziók felállításáról, ami a következő évekbenmindenütt a gazdasági kapcsolatok erőteljes fellendüléséhez vezetett. 2A hatvanas évek közepéig lassú ütemben, de folyamatosan változó nyugatnémetkeleti politika első látványos lépése az 1966 márciusában – nem kismértékben az új De Gaulle-i francia Európa-politika hatására – kibocsátottúgynevezett békejegyzék volt, amelyben a kormány kijelentette, hogy a nemzetközikapcsolatokban lemond az erő alkalmazásáról, s jelezte konstruktívszándékát a kelet – nyugati kapcsolatok alakítása terén is. Az 1966 decemberébenmegalakult új nyugatnémet nagykoalíciós kormány, amelyben a szociáldemokratapárt először jutott kormányzati pozícióba, négy országgal – Cseh -szlo vá kiá val, Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával – titkos puhatolózótárgyalásokat kezdett a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Ez a lépés radikálisfordulatot jelzett az NSZK külpolitikájában, mivel egyértelműen aHallstein-doktrína feladását jelentette. A jelentős engedményért cserébe aztkérték, hogy a kapcsolatok rendezésének alapja a moszkvai modell 3 legyen, azazegyik fél se támasszon feltételeket.A Varsói Szerződés országainak közös elvi álláspontja az ötvenes – hatvanasévek fordulójától az volt, hogy törekedni kell a teljes körű diplomáciai kapcsolatokfelvételére az NSZK-val. Ez ugyanis már önmagában jelentős politikaigyőzelemnek számított volna, mivel csak a Hallstein-doktrína feladásávalvált volna lehetségessé. A VSZ-tagállamok azonban maguk is olyan követeléseketfogalmaztak meg a kapcsolatok felvételének feltételéül, amelyek alapjána hatvanas évek közepén még kevés esély látszott a kérdés gyors rendezésére.Nevezetesen: az NSZK keleti politikája vázolt alaptételeinek feladását, mindenekelőttaz ún. keleti határok elismerésétés a „két német állam” koncepció2 Az 1962– 63-ban folytatott magyar – nyugatnémettárgyalásokról lásd Ruff (1999). elfogadását követelték.3 1955 szeptemberében az NSZK feltételeknélkül létesített diplomáciai viszonyt német kérdés rendezése, az NSZK-valA közös érdekek mellett azonban aa Szovjetunióval, ezt azonban Bonnban a való viszony alakítása tekintetében aszabályt erősítő kivételnek tekintették, VSZ-tagországok között voltak igenamit az indokolt, hogy a Szovjetunió a jelentős érdek- és nézetkülönbségek is.második világháború utáni nemzetközi Az egyes országok politikáját meghatározótörténelmi-politikai-gazdasági ér-megállapodások alapján a német kérdésrendezéséért felelős négy nagyhatalom dekek alapján a VSZ-en belül kétegyike volt.alblokk különíthető el: a biztonság-