mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

366 Évkönyv XVI. 2009UNGVÁRY KRISZTIÁNAz emigránsok elleni küzdelem nemcsak a sztálinista paranoia terméke volt,hiszen, ahogy már szó volt róla, a magyar katonai emigráció szervezete, azMHBK 1953 előtt intézményesen összefonódott a külföldi titkosszolgálatokkal(elsősorban a francia és a német szervezettel), és komoly segítséget nyújtottnekik a Magyarország elleni munkában. Az emigráció elleni tevékenységazonban a Kádár-rendszer konszolidálódásával folyamatosan veszített jelentőségéből,a nyolcvanas évekre pedig teljesen háttérbe szorult. Bár a külföldi„egyházi központok” elleni harc az állambiztonság egyik legfontosabb területevolt, ezzel nem a kémelhárítás, hanem a belső elhárítás és a hírszerzés foglalkozott– annak ellenére, hogy az állambiztonsági logika szerint például aVatikán képviselői kémtevékenységet folytattak.A kémelhárítás fontos ideológiai feladata volt annak kimutatása, hogy az1956-os forradalom valójában az imperialisták ármánykodásának műve. Az Ellenforradalmierők a magyar októberi eseményekben című, 1957-ben kiadott négyrészesmű 35 is ennek a koncepciónak a jegyében született, annak ellenére, hogya megjelenés időpontjában még tekintettel kellett lenni politikai érzékenységekre,és nem lehetett nyíltan mindent ellenforradalmi cselekménynek nevezni.Azt viszont bizonyítani kellett, hogy a forradalom kirobbantásában a nyugatititkosszolgálatoké volt a főszerep. A feladatot elsősorban a belső reakcióelleni harc volt vezetője, Hollós Ervin és neje, az 1945 előtt illegális kommu-35 Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben.Kiadja a Magyar NépköztársaságMinisztertanácsa Tájékoztatási Hivatala,Budapest [1957], szerző nélkül.36 Kettejük nevéhez számos 1956-ot gyalázókötet fűződik. 1981-ben jelent meg aHidegháború Magyarország ellen címűmunkájuk, amelyben a belügy hathatóssegítségével prekoncepciózusan kiértékeltéka BND (Bundesnach richten -dienst), a Szabad Európa Rádió, a CIAstb. objektumdossziékat (a kötet egyiklektora a hírszerzés vezetője, KomornikVilmos vezérőrnagy volt).37 Pintér (1972). Kémtörténeteket foglalugyan össze, de a BM Irattár néhánykémkedési ügyét annyira tendenciózusmódon értékeli ki a kádárista propagandaszámára, hogy munkája használhatatlan.38 A BND elleni munka iratanyaga(„Gehlen”, O-8/130) az ÁBTL-ben öszszesen15 dossziét tesz ki, ez a legnagyobbsorozat az ellenséges szolgálatokelleni tevékenyégből. Az USA katonaihírszerzés (MIS) elleni tevékenységről 4,a jugoszláv hírszerzés ellen 9, a brit és afrancia hírszerzés ellen 1-1 (!) objektumdossziékerült az ÁBTL kezelésébe – aszámok azonban megtévesztők, miveleredetileg ennél sokkal nagyobb menynyiségűiratanyag létezett.39 Forrás: Államellenes… (1967); Pintér(1972).