mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

364 Évkönyv XVI. 2009UNGVÁRY KRISZTIÁNtős adatokkal járul hozzá a gazdasági behatolási törekvések nyugati módszereinekés tendenciáinak megbízható elemzéséhez. Emellett konkrét személyekis felszínre kerülnek, akiknek a gazdasági fedéssel folytatott tevékenysége indokolttáteszi az operatív ellenőrzés bevezetését.” 28Az idegenforgalom területén az szt-tisztek elsősorban célszemélyek operatívellenőrzésével foglalkoztak, budapesti szállodákban 1975– 76 között másfél évalatt 316 esetben alkalmaztak operatív rendszabályokat, 115 esetben titkos kutatást.Az állambiztonsági vezetők szerint azonban gondot jelentett, hogynemzetközi kapcsolataik miatt „fedőmunkahelyükön nem kívánatos hatások isérik őket, egy jelentős részük gyakran utazik nyugati országokba stb. E hatásokkivédésének és az ellenőrzésnek úgyszólván egyetlen módszere és eszközeaz egységes elvi-gyakorlati irányítás és a rendszeres beszámoltatás.” 29 „Nemkívánatoshatások” alatt a jelentés írói nyilván a nyugati tőkés társadalom vonzerejétértették, amivel a Kádár-rendszer az ellenőrzésen túl semmit nem tudottszembeállítani. Az szt-rendszer sematikus bevezetése miatt sok esetben fordultelő dekonspiráció, hiszen a minisztériumi főosztályvezetői, igazgatóhelyettesi,osztályvezetői pozícióban alkalmazott szt-tisztekről beosztottaik általábanhamar megtudhatták, hogy a BM szerveivel is kapcsolatot tartanak, annál isinkább, mivel az szt-tisztek beszámoltatása gyakran a munkahelyükön történt.A kémelhárítás hálózati létszáma 1962 és 1989 között nem sokat változott.Területi eloszlásukat a 1. táblázat szemlélteti.Budapesten az összes kapitalista ország követségével szemben kémelhárítócsoport települt, mindenkit lefényképeztek, aki az intézményeket meglátogatta,ugyanígy totális ellenőrzésnek vetették alá a normál, de követségre irányulópostaforgalmat is. Ez az intézkedés egészen 1989-ig tartott. Az szt-tiszti rendszerfejlesztése nagyrészt a kémelhárításban és a hírszerzésben csapódott le.A Kádár-rendszer kémelhárításának a szokásos objektumvédelmi, ipari kém -kedés-elhárítási ügyeken túl fontos feladata volt a „fellazítási politika” elleni harcés az együttműködés a III/III., valamint a III/I. csoportfőnökséggel. A magyarellenzéki személyekhez látogató külföldiekkel az országon belül szintén aIII/II. (kémelhárító) csoportfőnökség foglalkozott.A kémelhárítók sok esetben köztörvényes jellegű ügyek felderítésében isrészt vettek. A kémelhárítás kompetenciájába tartoztak a fontos-bizalmasmunkakört betöltő személyek köztörvényes ügyei is, mivel sohasem lehetettelőre tudni, nem valamilyen ellenérdekelttitkosszolgálat akciója áll-e mögöt-28 ÁBTL 1.11.1. 43. d. 45-13-10/73, 8.29 ÁBTL 1.11.1. 43. d. 45-13-10/73. Az szttisztilétszám bővülése saját becslésem. anyagi visszaéléseit és korrupcióstük. Ebből adódóan a felső vezetőkügyeit