mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

38Évkönyv XVI. 2009GÁL ÉVAtársaik. De Széll Jenő mellé is hasztalan tettek vamzert, az semmi érdemlegesetnem tudott jelenteni róla. Más esetekben azonban hiába voltak a foglyokokos, tapasztalt és tájékozott emberek – akik egyébként tudták, hogy ott rajzanakkörülöttük a politikai rendőrség besúgói –, nem fogtak gyanút a zárkatárssalszemben, még ha eleinte tanúsítottak is némi tartózkodást.A raboknak a kihallgatótisztek közti felosztását rögzítő, már említett no -vember 6-i irat – az utókor szerencséjére – meg is nevezi az ebben az ügybenbevetett zárkaügynököket. Méreihez Erdélyi Jenőt (később, már a vizsgálatbefejezése után Szabó Józsefet), Feketéhez Vajda Jánost, Hegedűshöz KalmárSándort, Zsámbokihoz Csoma Ferencet, Hoffmann Tibornéhoz Vancsó BélánéRácz Editet osztották be. Litván György mellé, az előzetes tervvel ellentétben,nem helyeztek zárkaügynököt. Az utólag letartóztatottak közül viszontcsak Széll Jenő vamzerének nevét ismerjük: Nádasdi Géza ugyanis aláírta jelentéseit.(A „zárkahálózat” tagjainak nem volt fedőnevük, saját néven szerepeltek,de a jelentéseket többnyire nem írták alá, így kilétük csak véletlenül,esetünkben a fenti kimutatásból vagy az óvatlan aláírásokból derülhetett ki.)Az említett zárkaügynökök közül csak Erdélyi Jenőről és Vancsó Bélánérólsikerült további adatokat találnom. Erdélyi államvédelmis főhadnagy volt, akit1957 augusztusában hivatali hatalommal való visszaélés vádjával letartóztattak,majd háromévi börtönre ítéltek; 1958. december 13-án szabadult, utánavisszament eredeti szakmájába, autószerelőnek. Méreiről kereken nyolc hétigszinte naponta írt rendkívül gonosz jelentéseket. Többször közvetlenül is tanácsokatadott a kihallgatónak Mérei gyenge pontjaival kapcsolatban, s így lényegessegítséget nyújtott a vizsgálathoz. 74Vancsó Béláné a Nagy József és társai (ferencvárosi fegyveres felkelők) elleniper negyedrendű vádlottja volt. Ebben a perben a hírhedt Tutsek Gusztávtanácsvezető bíró elnökletével 1958 májusában hat halálos ítéletet hoztak(Mécs Imrét is e perben ítélték halálra), amelyekből másodfokon a BorbélyJános vezette népbírósági tanács négyet jóvá is hagyott. Vancsóné első fokontizenöt évet kapott. Másodfokú tárgyaláson való részvételéről nincs adat. Zárkaügynökijelentéseiből mindenesetre kiderül, hogy nem Hoffmann Tibornéellen szólt az első megbízatása. Van csóné még a vamzerek közül is kitűnt jelentéseinekaljasságával (a zárkaügynökök sem jelentettek egyformán gonoszul).Mindamellett Hoffmann Tiborné nehéz dió volt számára: ügyéről csaknagy nehezen és keveset beszélt, amit az ügynök rossz néven is vett tőle, mertígy – főleg eleinte – csak zárkatársa74 Erdélyi Jenő jelentései az ÁBTL V- rossz lelkiállapotáról írhatott jelentéseket.Ő is rendszeresen adott 145288/1. sz. dossziéban találhatók.tanácsokat