mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Titkosszolgák itt és ott 405nem állapítottuk meg, így a bizalmas nyomozást bűncselekmény hiányábanmegszüntettük.” 143A kémhisztériára jellemző, ahogyan az állambiztonságiak a nyolcvanas évekpolitikai erjedését fogadták. Számukra minden nyugati követséggel kapcsolatbanálló értelmiségi potenciális kém volt. Egy 1986-os jelentés szerint „Egyeskövetségi beosztottak a konspiráció jegyeit hordozó személyes összeköttetésirendszert alakítottak ki ellenségeskedő személyekkel. Találkozóik dokumentálásasorán szerzett információink bizonysága szerint ezeken esetenként szabályosügynöki számonkérés-eligazítás folyik.” 144 Valójában azonban erről szósem volt. Az „ügynöki számonkérés” ugyanis azt jelentette volna, hogy a követségibeosztott feladatokat ad a magyar ellenzéki személyeknek, és beszámoltatjaőket. Ez azonban képtelenség: a nyugati külképviseletek ugyan bizonyoshatárokon belül támogatták az ellenzéki mozgalmakat, de az teljesenkizárt, hogy ügynöki munka végzésével veszélyeztették volna munkatársaikat.Másrészt az idézet azt a benyomást kelti, mintha a nyolcvanas évek politikaierjedése nyugati forgatókönyvek alapján zajlott volna le, ami egyáltalán nemigaz. Minden jel arra utal, hogy a „peresztrojka” néven ismert folyamatnak,valamint az ellenzék megerősödésének alapvetően belső okai voltak. A NATOországai „fellazítási” politikájukkal legfeljebb katalizálni, gyorsítani tudták apolitikai átalakulást, illetve biztosították azt a külpolitikai nyugalmi állapotot,amelyre a szovjet és a magyar vezetésnek saját reformjai végrehajtásához szükségevolt. A tőkés országok politikai vezetése számára sokkal fontosabb volta politikai stabilitás és kiszámíthatóság biztosítása, mint a szocialista rendszerlebontása vagy a szabadságjogok érvényesítése. A „fellazítás” konzekvens alkalmazásahelyett sokkal inkább jellemző, hogy a demokratikus országok vezetőiaz ellenzéki mozgalmakkal szemben Magyarországon az MSZMP mindenkorivezetését tekintették kompetens tárgyalópartnernek. 145ÖSSZEGZÉSAz 1989 utáni állambiztonsági iratokat feltárni hivatott törvényhozói igyekezetmereven elhatárolta a belső elhárítás szerveit a professzionálisnak tekintettkémelhárítási és hírszerzési szervezeti egységektől. Utóbbi kategóriákra évekenkeresztül nem vonatkoztatták aziratmegsemmisítés tilalmát, és az utódszerveksaját belátásukra bízva számoltisztikák.143 ÁBTL 1.11.10. 7. d. BRFK hálózati stahattákfel archív anyagaikat. Ebből a 144 MOL XIX-B-1-y 10-52/17-1986.bevezetés céljára készült tanulmányból 145 A nyugat politikáját meggyőzően elemziis kitűnik, hogy a kémelhárítás politikai Oplatka (2008).A KÁDÁR-RENDSZER KÉMELHÁRÍTÁSA