mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Záróra 461LÁBHOZ TETT FEGYVERREL?1989 áprilisára lényegében kettős beszédmód alakult ki: Borbély Sándor azamerikai nagykövet és a közvélemény felé a testület lehető legbékésebb arcátmutatta, miközben – az 1988. októberi HB-határozatnak megfelelően – elkészültaz utasítástervezet, amely a Munkásőrség karhatalmi-készenléti feladatainakpontosítását és egy készenléti erő felállítását írta elő. Az utasítást jóváhagyó16/1989. számú országos parancsnoki döntés bizonyos mondataibólkiviláglik, hogy több konzultációnak és pontosító megbeszélésnek kellett lennieaz eltelt öt hónapban: „A feladatunk az volt, hogy az egységek köréből jelöljünkki mintegy 150 századnyi erőt, amelyek a rendőrség és a hadsereg kijelöltalakulataival és szervezeteivel együttműködve alkalmasak karhatalmi,rendfenntartói, tömegoszlatási feladatok végrehajtására.” A feladat és a cél tehátmindenki számára egyértelmű. Az utasítás tényleges megrendelője azonbanmár korántsem. Noha kidolgozását a Honvédelmi Bizottság rendelte el,formálisan ekkor még Grósz Károly pártfőtitkár is utasíthatta a Munkásőrségparancsnokát. Tehát az sem teljesen elképzelhetetlen, hogy Grósz körültömörülő keményvonalasok próbáltak volna így erőt összpontosítani szükségállapotesetére. Ezt a feltevést erősíthetik a parancsnoki döntés két ízbenmegismételt mondatai: „Összhangban korábbi elgondolásainkkal, semmi semindokolja a párt állásfoglalására, illetve a kormány döntésére való várakozást,elvégezhető feladataink halogatását. […] A lényeg tehát abban összegezhető,hogy a testületen belül nem egy külön Munkásőrség létrehozásáról van szó,hanem az általunk ismert feladatokra kijelölt alegységek megszervezéséről, ellátásáról,felkészítéséről és szükség szerinti működtetéséről. Ezt nem tehetjükattól függővé, hogy milyen politikai állásfoglalás, illetve kormányzati döntés várhatóa Munkásőrséget érintően. A testület rendeltetése a védelemrendszerbenadott, nevezetesen a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjének biztosításábanvaló részvétel.” Borbély szavainak lehet olyan olvasata, hogy a MOPképes önállóan is felkészülni az új helyzetre. Ám a parancsnoki döntés úgy isértelmezhető, hogy a Munkásőrség szű kebb magja az MSZMP vezető testületeiés a Minisztertanács formális döntéseinélkül is tudja, mit kell tennie. Munkásőrség beavatkozását. PalmerBorbély politikai pályáját ismerve nehézelképzelni, hogy a MOP egymaga Illényi (2003).(2003); Illényi Balázs oknyomozó cikke:szánta volna magát bármilyen cselekvésre– kizárólag a pártvezetés egyes sz. döntése, 1989. április 10. (idézetek32 MOL 295. f. 374. d. A MOP 16/1989.tagjainak/csoportjainak utasításait követhette.32 6.). Kiemelések – G. P. Borbélyhelye: döntés 2– 3., utasítástervezet 1– 2.,pártka-ODACSAP A MUNKÁSÖKÖL?