mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Kispolitika, nagypolitika 279ság modernizációs törekvéseit a jobbára még tanulmányaikat végző vagypályafutásuk elején járó fiatal szakemberek helyett kénytelenek voltak a tapasztaltabbkutatókra építeni. Az ő továbbképzésüket azonban nem tudtákaz intézményes oktatási keretek közé, illetve a szocialista országokban (főkénta Szovjetunióban és az NDK-ban) folytatható aspiránsképzésbe illeszteni.Az „alapelvek tisztázatlansága és a devizakeret hiánya miatt nagyobb számú ésa népgazdaság egészét érintő kiküldetésekre” az ő esetükben addig nem kerültsor. Az OT a szakemberképzés addig elhanyagolt, de leginkább fejlesztendőterületeként a hosszú időtartamú, fél-egy éves tanulmányi utakat, tapasztalatszerzéseketjelölte meg, mondván, hogy „az ilyen tanulmányi munka-utak aspecialista szakemberképzés leggazdaságosabb és leggyorsabb eredményt hozóformái”. A Tervhivatal gazdaságpolitikusai ugyanakkor felhívták a figyelmet:„A tanulmányi munka-utak formája, jellege, szervezése a célok sokrétűségemiatt nem lehet egyforma és centralizáltan szabályozott.” Elképzelésükszerint az ilyen hosszú tanulmányutak megvalósításának elvi kereteit – akárcsakaz egyetemi és az aspiránsképzés esetében – a szocialista országokkal kötöttkétoldalú kulturális és tudományos megállapodásoknak kell biztosítaniuk,míg a konkrét lebonyolítást az egyes minisztériumok és főhatóságok végezhetik,a népgazdasági fejlesztési tervek céljai szerint. Kulturális együttműködésimegállapodása Magyarországnak ekkor, a hatvanas évek elején, még csak aszocialista tábor országaival és néhány fejlődő országgal volt. 10 Mivel a külföldiszakképzés távlati célja a fejlett országok technikai színvonalának elérésevolt, óhatatlanul felmerült a kapitalista országokba irányuló szakmai kiküldetésekkérdése is. Elsősorban a nemzetközi szervezetekkel, főként az ENSZszelfennálló kapcsolatok útján adódó pályázatok, valamint a külkereskedelmiszerződésekkel biztosítható utak számának növelését tartották járható útnak.A külpolitikai konstellációtól erősebben függő államközi kulturális egyezményekrekevésbé számíthattak, hiszen a nyugat-európai országok irányába ekkormég épp csak elindult az óvatos diplomáciai közeledés. A bilaterális megállapodásoknakezen túl megvolt az a „hátránya” is, hogy viszonossági alaponkötötték őket, elvben feltételezték teháta kölcsönös érdeklődést és a hasonlómértékű anyagi ráfordítást. A nyu-Bulgáriával, Csehszlovákiával, az Egye-10 A Magyar Népköztársaságnak 1960-bangati országokba tett tanulmányutak sült Arab Köztársasággal, Irakkal, Ju -ugyanakkor az állambiztonság szemszögébőljóval nagyobb veszélyt jelen-liával, az NDK-val, a Szovjetunióval ésgosz láviával, Kínával, Koreával, Mon gó -tettek, mint a turistaforgalom, mivel a Vietnammal volt kétoldalú kulturálismagasan kvalifikált kutatók szakmai szerződése.ÖSZTÖNDÍJJAL NYUGATRA A HATVANAS ÉVEKBEN