mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

141KŐRÖSI ZSUZSANNASZABADABB VILÁGBAN ÉLETET TEREMTENIEmigrálás és beilleszkedés visszaemlékezések tükrébenBEVEZETŐMagyarország a háború után, különösen a kommunista hatalomátvételt követőensok szempontból zárt társadalom volt. Évtizedeken keresztül nem voltegyszerű elhagyni az országot. Sem turistaként, sem munkavállalóként vagytanulóként, sem mint kivándorló. Ám minden akadály és nehézség ellenére akorszakban szinte folyamatosan, időszakonként nagyobb hullámokban emigráltakaz emberek.A negyvenes évek közepétől 1989-ig, a vasfüggöny lebontásáig több mintnégyszázezren hagyták el úgy az országot, hogy mindent hátrahagyva indultakúj hazát és boldogulást keresni. Az 1945utáni időszak három nagy kivándorlásihullámában jellemzően a politikai körülmények kényszerítették ki adöntést –1945-ben többségükben a hatalomra jutó demokratikus erők és aszovjet hadsereg elől, 1947– 49között a kommunisták előlés 1956után a feltételezettmegtorlás, illetve az elmúlt évtizedben megtapasztalt elnyomás előlmenekültek –, később már egyre inkább szerepet játszottak gazdasági vagyakár kulturális, illetve életmódbeli okok is.A kivándorlások iránya Ausztria és kisebb mértékben Jugoszlávia érintésévelszinte mindig Európa nyugati államaiba (leginkább a Német SzövetségiKöztársaságba, Franciaországba és Svájcba), az amerikai kontinens országaiba(Kanadába és az USA-ba), nemritkán pedig Izraelbe és Ausztráliába mutatott. 1Azok, akik a 1945után, illetve a forradalom leverését követően menekültekel, legtöbbször törvényes engedély, útlevél nélkül vagy a jogszabályok megsértésévelkeltek át a határon. A kommunista propaganda a kezdeti időkbenmegbélyegzésükre a disszidens, később a jogellenesen külföldön tartózkodóelnevezést használta, a hidegháború enyhültével, a kelet– nyugati közeledésipolitika szellemében azonban inkább már külföldre szakadt hazánkfiaként emlegettékőket. A rendszer konszolidálódásával, a hatvanas évek végétől egyretöbben érvényes útlevéllel emigráltak,sokan pedig a kiskapu segítségével, a 1Erről bővebben lásd Szászi (1993).