mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Kispolitika, nagypolitika 317orientált alblokk (NDK, Lengyelország és Csehszlovákia) és a gazdaság-érdekeltalblokk (Ma gyar ország, Románia, Bulgária). Az első csoportba tartozó államokszámára is fontos volt az NSZK-val való gazdasági és politikai kapcsolatokfejlesztése, beleértve a diplomáciai kapcsolatok felvételét, de ezt csak biztonságpolitikaiprioritásaik érvényesítése, vagyis az addigi bizonytalan helyzetrendezése után tartották elképzelhetőnek. Ezek az államok a helyzet lényegesváltozását így valójában csak az NSZK-ban végbemenő külpolitikai fordulattólremélhették.A második csoportba tartozó Magyarországnak, Romániának és Bul gá riá -nak viszont nem voltak a többiekéhez hasonlóan súlyos rendezetlen problémáiaz NSZK-val. Határozottan érdekeltek voltak a gazdasági együttműködésben,a kereskedelemi forgalom növelésében és a fejlett technológia átvételében, ígya diplomáciai kapcsolatok hiányát ők szenvedték meg leginkább. Egyre komolyabbgondot jelentett számukra a VSZ-en belüli „problémás” blokk érdekeivelvaló feltétlen azonosulás, mivel saját közvéleményük nehezen értettemeg, miért éppen az országuk legfontosabb nyugati gazdasági partnerévelnem lehet diplomáciai kapcsolatot létesíteni. 4A szovjet blokk államai között talán leginkább nyitott, azaz döntően a külkereskedelemreutalt magyar gazdaság számára így kiemelten fontos volt a nyugatnémetreláció fejlesztése. Kádár János már 1961 augusztusában arra hívtafel a figyelmet, hogy az ország külkereskedelmének mintegy 30%-át a nyugatiállamokkal folytatott kereskedelem teszi ki, s ennek egynegyede az NSZK-valbonyolódik le. 5 Vagyis az NSZK, a keleti blokk akkori propagandája szerintaz imperializmus legveszélyesebb, revansista, militarista képviselője egybenMagyarország legfontosabb nyugati gazdasági partnere. „[…] a német kérdéstermészetesen számunkra itt van” – világította meg Kádár a probléma lényegétegy két hónappal korábbi KB-ülésen. 6 A magyar – nyugatnémet kapcsolatokfejlesztését ugyanakkor számos tényező jelentősen megkönnyítette: a földrajziközelség, a második világháború előtti időkre visszanyúló hagyományosanszoros gazdasági kapcsolatok, a németnyelvtudás dominanciája a magyar 4 Bővebben lásd Békés (2008b).gazdasági szakemberek között. Ráadásula magyar szabványok is német min-f. 4/42. ő. e. Kádár János beszámolója az5 Magyar Országos Levéltár (MOL) 288.ta átvételére épültek. 7MSZMP KB 1961. augusztus 10-i ülésén.A bonni kormány 1966. decemberi 6 MOL 288. f. 4/41. ő. e. Kádár János beszámolójaaz MSZMP KB 1961. júniustitkos kezdeményezését a magyar vezetésezért kifejezetten pozitívan fogadta, 10-i ülésén.abban a reményben, hogy ez a lépés 7 Kiss (1976).MAGYARORSZÁG, A SZOVJET BLOKK, A NÉMET KÉRDÉS ÉS AZ EURÓPAI BIZTONSÁG 1967–1975