mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

249Kispolitika, nagypolitikanekem érdekes legyen!” 26 25 Uo. 75.restaurálná, sőt mindegyikük élesen elítéli. A forradalom emléke azonban sokféleképpenhat rájuk, feldolgozásában már nagyon különböznek.E zenés dráma lényegét Bőgel József, a Művelődési Minisztérium SzínháziOsztályának referense a következőképpen foglalja össze: „P. Weiss darabjavitadráma: az emberiség – szerinte – úgy él, mintha egy elmegyógyintézetbenvolna (kozmikus pszichiátria). Komor és – talán – félig tudatlan igazgatók, vezetők,börtönőrök között a betegek el-eljátsszák a történelmet, mint itt is, deSade betanításában, 1808-ban, egy francia elmegyógyintézetben (inkább börtönben).A játék: a lélek belső pokoljá -rása (az individualizmusé, az abszolútszabadságé) és külső viaskodása (a forradalmi22 MOL XIX-I-9-g 23. d. 69–70. TóthDezső iratai. Bőgel József feljegyzésegondolaté és cselekvésé).” 22 Tóth Dezső miniszterhelyettesnek,A színház 1981/82-es évadra leadottelőzetes műsorterveiben nem szerepeltez a mű, 23 amelyet Ács János választottki. Később viszont megbánta a döntését,mert „amikor újra elolvastam, mélyenfelháborodtam: ez hülyeség! Micsodaelvont dolog! Mit akar ez a németemigráns pali! Mit tudhat mirólunkonnan Svédországból! Nem lehetannyi köze a hitehagyásokhoz, újrakezdésekhez,csalatottságokhoz, mint nekünk.”De már nem volt visszaút.„Furcsa dühvel, gyűlölettel, kétségbeesésselláttam a rendezéshez. Ez az indulata próbákat is átitatta. Fölhasználtamugyanakkor az író minden erényét,okosságát, az iróniáját, amelyen átszűrtea mi illúzióvesztéseink szörnyűségét.”Tizenhat évvel korábban egyébkéntMarton Endre rendezésében, aNemzeti Színházban szerepelt Ács ebbena darabban stúdiónövendékként.„Azóta idegesített a skolasztikája, elkellett löknöm magamtól az egykoriemléket. Úgy kellett megcsinálni, hogy1982. szeptember 27.23 Schuller (2008). A SzínháztudományiTanszék oktatója részletesen kitér arrais, hogy a színházak műsorát miképpenfelügyelte a pártvezetés: miután ismertettéka színházakkal és a felügyeletiszerveikkel, majd megkonzultálták velükaz évad műsortervével kapcsolatos elképzelésüket,a műsortervek a MűvelődésiMinisztériumba kerültek. Ezt követőenmég a minisztérium Színházi Osztályais igyekezett betartatni a színházivezetőkkel a helyes ideológiai irányt.A végleges műsorterv az Agitációs ésPropaganda Bizottság javaslataival, kiegészítésévelvált véglegessé. „Az előterjesztésekbőlés jegyzőkönyvekből rekonstruálható,hogy a minisztérium, illetve azAPB a rizikósnak ítélt szerzők kapcsán ateljes tiltás helyett köztes stratégiákat alkalmazott,hiszen a tiltás a cenzúra nyíltvállalását jelentette volna, ami ellenkezetta puha diktatúra elveivel” – írta Schullere tanulmányában.24 Bogácsi (1991) 74.A KAPOSVÁRI MARAT/SADE ÉS A KULTÚRPOLITIKA