mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

72Évkönyv XVI. 2009GÁL ÉVAzés, hogy a szóban forgó jelentést „csak a Politikai Bizottság tagjai kapják”,vagy hogy „ezekkel a javításokkal ment a PB elé”. 124Sok esetben (talán az esetek nagyobb részében) nem maradt írásos nyomaannak, hogy a Politikai Bizottság miképpen foglalt állást a Mérei-ügyben eléjeterjesztett jelentések dolgában (valószínűleg egyetértően, hiszen a per előkészítésetovább haladt a BM által megszabott mederben). A PB 1959. március17-i zárt ülésén, amelynek napirendjén ismét szerepeltek „büntetőpolitikánkegyes kérdései”, megint konkrét intézkedést írtak elő a Mérei-ügyben. A 2.napirendi ponttal kapcsolatos, szokás szerint rendkívül szűkszavú, NemesDezső által lejegyzett határozat így szólt: „A március 23-án kezdődő ügyrőlannak befejezése után a sajtóban közlemény jelenjen meg. Készíti Nezvál elvtárs,jóváhagyja Münnich, Biszku és Nemes elvtárs.” Az ügyet tehát most iscsak ilyen titokzatos formában jelölték meg, a nevet még ebben az egyetlenpéldányban gépelt iratban sem írták le. Hogy itt kikről esett szó, az csak onnantudható, hogy a szöveg melletti üres helyre maga Kádár János szúrta be,sajátkezűleg: „(Mérei-ügy)”. 125A Mérei és társai által folytatott „ellenforradalmi szervezkedés” felszámolásáta pártvezetés annyira fontos mozzanatnak tartotta, hogy az MSZMP1959. november 30. és december 5. között lezajlott VII. kongresszusán BiszkuBéla belügyminiszter december 3-i hozzászólásában csaknem egy teljes nyomtatottoldalnyi terjedelemben foglalkozott a „Mérey– Fekete-üggyel”.„Ez az értelmiségi csoport az ellenforradalom után aktív ellenséges tevékenységetfejtett ki egy olyan illegális szervezet létrehozása érdekében, amelysoraiban egyesített volna minden revizionistát – az úgynevezett nemzeti kommunistákat– és a volt burzsoá pártok képviselőit.” „Ezek […] a »független,semleges Magyarország« jelszava alatt új mozgalom indítását tervezték és külföldisegítséggel a népi demokratikus rendszer megdöntésére törekedtek. Kétévvel az ellenforradalmi felkelés után mindössze néhány tucat valóban ellenségesszemélyt, vagy még mindig megtévesztett embert sikerült szervezetükbebevonniuk.” 126 Ha ez így volt, vajon miért látta a vezetés olyannyira veszélyesnekezt a szervezkedést, hogy „meg kellett tenni a szükséges intézkedéseket”„ezen személyek aknamunkájának” megszüntetésére?!Az államvédelem buzgalma és figyelme a „veszélyes személyek” ellenőrzésalatt tartására a bebörtönzés alatt és124 ÁBTL V-145288, 188.; V-145288/13, után sem lankadt. Az ítélet után is nyomoztakkülönböző ügyekben (például a169.125 MOL 288. f. 5/122. ő. e. 1., 7. jugoszláv kapcsolatok ügyében), zárkahálózatiszemélyek útján gyűjtöttek 126 A Magyar Szocialista… (1960) 350– 351.in-