mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Kispolitika, nagypolitika 335gát a VSZ-menetrendhez, és sem kétoldalú, sem multilaterális értekezletennem kísérelte meg a terv módosítását. Kádár valószínűleg improvizált az ülésen,az általa előterjesztett javaslatra ugyanis az MSZMP PB-től nem volt felhatalmazása.A szinte anarchikus állapotokat látva (és a testvéri országok leplezetlenönzését és cinizmusát tapasztalva) valószínűleg felháborította, hogya többiek ilyen durván visszaélnek a magyar vezetés jóindulatával, türelmévelés lojalitásával, és újabb, szerinte rövid távon nem teljesíthető feltételekettámasztva hosszabb időre ki akarják tolni a magyar – NSZK kapcsolatok ren -dezésének lehetőségét. Ezért a korábbi blokkfegyelem teljes fellazulását érzékelveúgy gondolta, itt az idő tesztelni, nem lehet-e ebben a korábbinál láthatóansokkal zavarosabb helyzetben elérni a menetrend Magyarország számára kedvezőmódosítását. Az MSZMP PB-vita végén kifejtette, hogy „abban a fázisbanvoltunk, hogy a lengyelek újra mondják, hogy: ha ratifikálják, felveszika kapcsolatot. S mi nem véletlenül, a másik két kocsit is rákapcsoltuk. A lengyeleknekvan nagy vitás kérdésük, de a ratifikálással megoldják, a bolgároknaknincs és nincs mire várni.” 56 Kádár ezért a VSZ PTT ülésén azt javasolta,hogy közvetlenül a ratifikálás után – vagyis nem várva meg a csehszlovák –NSZK megállapodást és az NDK elismerését – újra össze kell hívni a VSZPTT ülését, és ott döntést kell hozni Bulgária, Lengyelország, Magyarországés az NSZK közötti kapcsolatok rendezéséről. Fő érvként azt hozta fel, hogya müncheni egyezmény körüli vita láthatóan sokáig el fog tartani, viszont azNSZK-nak valamit mégis adni kell a ratifikációért cserébe. Kádárnak lehetettegy titkos motívuma is ebben a képlékeny helyzetben, a Politikai Bizottságülésén ugyanis a következő rejtélyes megjegyzést tette a müncheni egyezményről:„Ez magyar oldalról sem egyszerű. A müncheni szerződés annullálásaMa gyar or szá got is érinti. De ezt nem említi senki, el is felejtik az emberek.”57 Mint ismeretes, 1938-ban, a müncheni egyezmény után a német – olaszdöntőbíróság által létrehozott 1. bécsi döntés Magyarországnak ítélte Dél-Szlo vákia döntő többségben magyar lakosságú területeit, amelyeket egy igazságosbékeszerződés már az első világháború után sem szakított volna elMa gyar or szágtól. Kádár logikusan párhuzamot vont az NSZK érvelése ésa magyar helyzet között, mivel a döntően németek által lakott Szudéta-vidékNé met or szágnak ítélése a müncheni egyezményben szintén az etnikai elvfigyelembevételével történt, így – függetlenülannak tragikus következményeitől– igazságosnak tekinthető. számolója az MSZMP Politikai Bizottsá-56 MOL 288. f. 5/573. ő. e. Kádár János be-A cseh szlovák követelés – miszerint az gának 1972. február 1-jei ülésén.NSZK ismerje el, hogy a müncheni 57 Uo.MAGYARORSZÁG, A SZOVJET BLOKK, A NÉMET KÉRDÉS ÉS AZ EURÓPAI BIZTONSÁG 1967–1975