mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Kispolitika, nagypolitika 319düli képviseletének elvéről; 2. ismerje el az NDK-t; 3. ismerje el a fennálló európaihatárokat, beleértve az Odera – Neisse-határt; 4. ismerje el Nyugat-Berlin különleges státusát és azt, hogy nem tartozik az NSZK-hoz; 5. mondjonle a nukleáris fegyverek iránti igényéről; 6. ismerje el a müncheni egyezménykezdettől való érvénytelenségét. 10 A meglehetősen agresszív keletnémetés lengyel magatartás hátterében az a meggyőződés állt, hogy kellő határozottsággalnéhány év alatt ki lehet kényszeríteni, hogy az NSZK ezeket a feltételeketelfogadja. 11A varsói diktátum, s nem kevésbé a körülmények, amelyek között létrejött,rendkívüli módon felháborították a magyar vezetést. Azt már megszokták,hogy moszkvai „kérésre” időnként olyan döntéseket hozzanak, amelyekkelnem értenek egyet, ám az új és egyben nagyon riasztó fejlemény volt, hogykét, Magyarországhoz hasonlóan függő helyzetben lévő „testvéri” országkényszerítette rá akaratát szövetségeseire. Nem mintha ehhez hasonló esetremég egyáltalán nem lett volna precedens. Az 1957. január 1– 4. között Bu da -pes ten tartott csonka VSZ-csúcstalálkozón a szovjet, csehszlovák, bolgár és románvezetők első ízben avatkoztak be kollektívan egy szocialista ország belügyeibe,súlyos engedményekre kényszerítve a magyar vezetést a belső fejlődéskérdéseiben, így például megvétózták, hogy egy erősen korlátozott jellegű,leginkább a csehszlovákiaihoz hasonló pszeudo-többpártrendszert vezessenbe. Ugyanez a nemzetközi fórum hozott döntést a Nagy Imre-csoport ellenibüntetőeljárás megindításának szükségességéről is. 12Ezt a súlyos politikai intervenciót jóhiszeműen talán a Kádár-kormány elsőhónapjait jellemző meglehetősen zavaros helyzet következményének, s ígyegyedi esetnek lehetett tekinteni, hiszen utána nem került sor hasonló jellegű„testvéri” beavatkozásra. Most viszont nagyon úgy tűnt, hogy a biztonságorientáltés a gazdaság-érdekelt alblokk összecsapásából az előbbi került ki győztesen,s így nem csupán a szovjet blokk egyik országára, hanem egy egészországcsoportra kényszerítette rá az aka ratát.Mindez az adott helyzetben nem kevesebbet jelentett, mint hogy Ma gyar -ország, amely korábban már elhatározta, hogy diplomáciai kapcsolatot létesítaz NSZK-val, valójában csak az ekkormég beláthatatlan jövőben, a német 10 MOL 288. f. 5/417. ő. e. Jegyzőkönyv azkérdés általános rendezése után, az MSZMP Politikai Bizottságának 1967.NDK, Lengyelország és Csehszlovákia február 13-i üléséről.hasonló lépését követően – a legjobb 11 A szovjet blokk NSZK-val kapcsolatosesetben csupán Bulgáriát megelőzve – politikájáról lásd Békés (2008b).rendezheti viszonyát Bonn-nal.12 Békés – Byrne – Rainer (2002) 485– 495.MAGYARORSZÁG, A SZOVJET BLOKK, A NÉMET KÉRDÉS ÉS AZ EURÓPAI BIZTONSÁG 1967–1975