mélyfúrások - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

Elbeszélő múlt143egy-egy hazáját elhagyni kényszerülő konkrét közösség, csoport leírásával,elemzésével,vagy akár az egy adott országban élő magyar emigráció feltérképezésével.Tehát nem előzmény nélküli ez a kutatás, több szakember is foglalkozotthasonló jelenségekkel, és/vagy hasonló módszerrel közelítette mega témát.A magyar emigrációt vizsgáló első kutatás 1957– 58-ban a New York-iColumbia Egyetem Magyarországi Kutatóprogramja 4 keretében zajlott, amikortöbb száz strukturált mélyinterjút készítettek a forradalom után az USAbamenekült magyarok körében. Ezek a szövegek a kutatást vezető neves amerikaiszociológusok reményei szerint a kelet-európai rezsimekről, az ötvenesévek magyarországi politikai és társadalmi viszonyairól, a menekültek attitűdjérőlszolgáltak volna elsődleges tudással. Ám ez a hatalmas információhalmazösszességében feldolgozatlan maradt. 5A teljesség igénye nélkül feltétlen meg kell említeni Puskás Julianna angolnyelvű, átfogó munkáját is, amely az Amerikába irányuló magyarországi kivándorlás,illetve az amerikai magyarság történetét dolgozza fel, és utolsó részébenaz 1945utáni emigráció társadalmi, gazdasági és politikai hátterét, azemigránsok beilleszkedését, konfliktusait elemzi. Korabeli, valamint a kilencvenesévekben a szerzőáltal az ötvenhatos magyarokkal készített interjúkratámaszkodva azt is vizsgálja, hogy mi motiválta a döntésüket –gyakran indokoltákhazájuk elhagyását politikai megfontolásokkal, mások csupán éltek a kínálkozóalkalommal, megint másokat a szabad és gazdag nyugati élet vonzotta–, és miként tudtak beilleszkedni az új világba, miként találták meg helyüketaz amerikai társadalomban. 6Várdy Béla –maga is 45-ös kivándorló – Magyarok az Újvilágban címmelírt, a nagyközönségnek szánt műve 7 inkább anekdotikus-olvasmányos módonnyújt betekintést az észak-amerikai ma gyarság életébe. Puskáshoz hasonlóanő is külön tárgyalja az 1945utáni amerikaimagyarság történetét, legitimációstörekvéseit, de érintettségéből kö-on Hungary (CURPH).4Columbia University Research Projectvetkezően személyes emlékeivel színezia történetet. 86Puskás (2000).5Erről lásd Csepeli ( 1989); Mink (2009).Kovács Éva és Melegh Attila több 7Várdy (2000).tanulmányában is foglalkozott a narratívidentitás és a migráció kapcsolatá-Gyula széles körben ismert publikáció-8Itt feltétlen meg kell említeni Borbándival. Emigránsokkal készített interjúk it, melyek szintén a tudósi és emlékíróielemzésével vizsgálták, miképp szerkesztikmeg élettörténetüket az emig- bándi (1989,mű fajt/elbeszélő módot ötvözik. Bor -1996).SZABADABBVILÁGBANÉLETETTEREMTENI