Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár IV. kötet 3. rész (gabó ... - MEK

641 gödör
nak (: Geőbeőly marháknak tudni illik: ) azon
rész határon esztendeőnkint hellt adok és azoknak
ott valo legheltetésekett nem ellenzem [Beszt.;
Ks 90]. 1677: Akar Fiscusnak, akar Uraknak, és
egyéb embereknek gŏbŏly és egyéb féle csoport
marhákat hajtván, ha tüalmas helyekben karokat,
vagy egyeb hatalmaskodásokat és insolentiakat
cselekszenek ... a' mellettek lévő, s kárt tétetet
béres leginyeket ..., azoknak marhájokat arestallyák
..., és bűntetŏdgyenek érdemek szerint
[AC 215]. 1720: Telonium . . . Vasarokra hajtandó
Marhaktol Lovaktol, vgj Örmenyek Gŏbŏly Marhaitolis
edgjtŏl edgjtŏl d. 1 [Gorbó*; JHbK XXVI/
12. — "Csákigorbó SzD]. 1815: nyári időben Magyarországra
számos Gŏbŏly, vagy is Csorda Marhákat,
az a' végre fogadott Csobányok által hajtatnak
[DLt 361 nyomt.]. 1836: ezen kerületbe
melyik Helységben, és az Esztendőnek micsoda
reszeibe szoktak Göböly marhákkal — Kereskedők
altal utazni ? [O.szentiván MT; TLt Közig. ir.
965 vk Horváth Albert főbíró kezével].
göcs 1. (fa)bog; ciot; Knorren. 1819: a kertyit
szegesztette, és duggatta a kert Dészkáiba volt
Gőtsők hellyeit [Kv; Pk 2]. 1844: Ezen szobának
pavimentuma fenyödeszkábol jó vagyon, padolattya
régi fényű deszkákból alakítva nyoltz fenyő
gerendákonjfekszik, mellybŏl a' régiség miatt sok
götsök ki száradtak és azok hellyein lyukok vannak
[Km; KmULev. Pávai János kezével].
2. göb, csomó; nod; Knoten. 1820: már hallottam
volt, hogy valaki azt hazudta volna, hogy
a Néhai Báró Urnák Nemző Csője el rothadva
lett volna tudakolodtak ez irántis ... mostis
igaz Lélekkel valhatom, hogy ö Nagyságának
halálakor én ott lévén, én vettem le az ágyból,
én mosattattam meg, és nyújtóztattam ki, és én
Szemeimmel láttam, hogy az emiitettem Nemző
Csője a N. Báró Urnák ép és jo forma volt, valamint
egy Iffiu Embernek (...), ugy hogy most is
bámulok mikor effélét hallok, hogy az emiitettem
rész akármimodonís hibás lett volna ..., ép volt,
és legkissebb gőts, vagy Sűmőts avagy egyéb
azon nem volt [JHb F. 48 Bíró Zsuzsa (49) „hütes
asszony" vall.].
? Szn. 1701: Göcs Sára Aszszony es ... Gŏcs
Kata Suki Pálné Aszszonyom ŏ kglmek [Kv;
SLt FG. 55]. 1720: Nzts Gőts Kata Aszszony
[Újfalu K; SLt Hl. 18].
Sz. 1820: Tsudálkozomis én azonn Tkts Ur,
hogy az Uradalmi Tiszttség még a' legelső panaszra
ketté nem vágta azt a Gordiusi gőtsötl [Körösbánya
H; Ks 119 Óvári György Kakutsi Sándor
ur. inspectorhoz].
Ę szólásra 1. gordiuszi al. a jegyzetet.
göesöeske 1. göböcske, csomócska; noduleţ;
Knötehen. 1852: a' hol a könyöke van hátul egy
kitsin götsöske vagyon [Dés; DLt 1066].
2. kb. dudorocska; proeminenţă; kleine Bosse.
1827: Ezüst kapocs, mellynek] karimája négy
ezüst götsötskékkel ki van tzifrázva [Kv; DLt
1156].
göesöre kb. gethes, göthös; jigărit; siech, kränklich.
1785: Négy hitván götsöre Lovon es egy hitván
Szekéren járt [HSzjP].
göcsösség bogosság, göbösség (vminek bogos/
göbös volta) ; nodozitate; Knotenhaftigkeit. 1789:
(A kanca) a' szára kőzepin a' nyűg okozott kis
gőtsősségről esméretes [Dés; DLt].
gödényorr gödény/pelikáncsőr; plisc de pelican;
Pellkanschnabel. XIX. sz. eleje: Egy Gyöngy
maraklatu, és Gödény orbol készült toku kés
[BK].
Az utótag jel-vei kapcsolatban megemlíthető, hogy a csór
nyelvújítási alkotás, és elsóként csak 1821-ból adatolható [L.
erre: NyÚSz, EtSz, TESz].
? gödénytorok-bélés '?' 1681: Török mente al*
valo, szakadozott gödény torok bellés Nr 1 [Vh;
VhU 537-8].
gödölõ ' ?' 1799: az edgyik Felperest ... tolvajnak,
bitangnak, hamis lelkűnek, eb-attának, pisza
orrúnak, hunezfutnak ördögattának, s.v. szar Embernek
mondotta, és kiáltotta, lelkét edgybe szidta,
és milliom teremtettézte, a másik Fel Perest pedig
Gödölőnek, és gyilkosnak kiáltotta [Dés; DLt].
gödör 1. (föld) üreg; groapă; Grube. 1699: Ezen
középső Udvarról mennek bé az Kastélyba ket
erős csere fákra kŭlömb kŭlŏmb fele fábul csinált
fel vono kapun ... a kapu alatt gŏdŏr [Szentdemeter
U; LLt Inv. 8]. 1717: az hol inditota az
házát Orbán Simon Uram az Tavaszai, mindgyárt
felyűl vad (na) k az Sulyok István Csűri ágassinak
gödrei [Szopor K; Ks 90]. 1730: Onnan pedig
az gödör ásásáról, ki futkározott maga házába ?
[Altorja Hsz; Borb. vk]. 1744: A kapu oszlop fái
és palánk oszlopaínak gödrei kí ásásáért és a'
kapu Fel-emelése Rf 2 [Déva; Ks 73. IV. 10].
1751: elsőben én ásam az gòdròt azután Miron
Péter szállá bé a gòdŏrbe 's én le dülék s el szenderedém
[Gyeke K; Ks]. 1769: Az Utat az hol
Lŏjtŏs egyenesittessék meg ... Az Útnak felső
színén a mely dombok tanáltatnak azokat el hányván
tétessék igyenessé, a Gödrök penig be' töltessenek
[UszLt XIII. 97]. 1824: Szilágyi András
homlitat széna hozássért 10 gödrét pénzért
homlitat 16 gődret újra pénzért 22 gödrét [Kv;
Pk 5]. 1825: azon ország útját be kelletik tövisselni
ne hogy vagy marha vagy szeker belé dőljön*
kenykenysege (!) mián az Utzának el nem kerülhetvén
azon gödrőt [Dés; DLt 748. - *Ti. a gödörbe].
2. vápa (talajmélyedés); adîncitură; Talsohle/
grund. 1655: az előt ot megie(n) vala az derek viz
be az Kosa Pal fóldin ualo gödörbe (n) az Tanczos
Pal fóldjre [Szentgyörgy Cs; BLt 3]. 1738: Ebben
a helyben vágjon két Gödör vagj vápa [Faragó
K; LLt Fasc. 16/8]. 1744: Ennek a földnek ...
41 — Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár IV.