Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár IV. kötet 3. rész (gabó ... - MEK
Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár IV. kötet 3. rész (gabó ... - MEK
Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár IV. kötet 3. rész (gabó ... - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
497 gajhó<br />
gáesérrécs hlmkacsa/ruca; räţoi; Enterich.<br />
7722: Gácsér Récze Tizenhárom nrŏ 1<strong>3.</strong> Tojo<br />
Récze harmincz hat nro 36 [Ebesfva; UtI]. 1740:<br />
Majorság találtatott ez szerent ... Tojo Retze<br />
nrŏ 3 Gatse (!) Recze nrŏ 1 [Pálos NK; Ks 11.<br />
XLI. 32]. 1745: Gátsér rétze 3 Tojó rétze 9<br />
[Marossztkirály MT ; Told. 18]. 1750: Egj Gátsér<br />
Rétze ... Hat rétze [Esztény SzD; i.h. 25].<br />
1751: Kakas Pujka nro 5 Tojó vagyon 5 Pujka<br />
Fiu 1 Katsér Rétze 4 Tojó Rétze 5. Retze Fiu 4<br />
[uo.; i. h.]. 1755: öreg gátsér Rétze 2 Öreg tojo<br />
Rétze 12 Rétze fiak 3 [Bencenc H; BK sub<br />
nr. 1020 Naláczi conscr.]. 1771: Gatsér rétze 1<br />
Tojo Rétze [Katona K; Bora. VI. 7]. 1786:<br />
Gátsér Retze Nrŏ 6 ... Tojo Retze Nrŏ 16<br />
[Nagyalmás K; JHbK XXIX/34]. 1789: Nyoltz<br />
tojo, két Gátsér Rétze [Branyicska H; JHb<br />
XXXV/65].<br />
gacsosan csámpásan ; împleticit; quackelig. 1807:<br />
Báts Vonuly ... előre hajolva mintegy gatsossan<br />
járó, de jol birja magát [DLt 4 nyomt. kl].<br />
gádor 1. gátőr<br />
gágog a gîgîi; gackeln, schnattern. 1789: láttam<br />
liogy égy émber szokmányban a Sebestyén Márton<br />
Ur(am) katianya mellett hajladozott kuttogott<br />
a Lud is ott gágogott [Dés; DLt].<br />
Sz. 1762: A juris correctión most dolgoznak<br />
bizonyos számú arra rendelt ország membrumi,<br />
. . . azok között Kolozs vármegyei főbíró Geréb<br />
Elek. Melyen minden ember csudálkozik, hogy<br />
adhibeáltatott oda, holott egy tisztességes deák<br />
constructiót nem tudna magától mondani, a jushoz<br />
sem sokkal tud többet Katónál. Igaz, hogy<br />
igen-igen verbosus, úgyhogy lehet mondani felőle<br />
flumen verborum gutta rerum. Ugyanazért mondta<br />
Bogáti egyszer a contumatián felőle, hogy csak<br />
gágog mint a lúd [RettE 146].<br />
gágol gágog; a gîgîi; gackeln, schnattern.<br />
1789: a Ludak gágoltak [Dés; DLt].<br />
A szerk. gyermek- ćs ifjúkorában Dósén csak a -g gyak. képzős<br />
változat volt használatban. A címszóbeli változatot az értelmező,<br />
a szófejtő, történeti és tájszótárakban, ill. szójegyzékekben<br />
a szerk. nem leli.<br />
flagya 1. gatya<br />
gnfjymatol kotyvaszt; a găti (mîncarea) repede<br />
şi fără grijă; pantsclien | mocskosan/piszkosan<br />
végez vmilyen dolgot; a lucra murdar; schmutzig<br />
arbeiten. 1838— 1845: gagymatol: mocskosan,<br />
tisztátalan főz, kotyfol, általán dancson tesz valamit<br />
[MNyTK 107].<br />
gugyvás kapatos, pityókos; cherchelit, pilit;<br />
benebelt, angelieitert, beschwipst. 1650: Az ünnepszegők<br />
büntetése, ha paraszt ember flo. 3, ha<br />
nemes, flo. 6 ... Ha ki pálinka ital miatt gadgyvás<br />
fővel ményen templomba, fl. 1 [Cssz, Gysz,<br />
Ksz; SzO VI, 194].<br />
A jel-xe 1. ĘtSz gŭgyos al.; a címszóbeli hangalakú változatot<br />
a szótárak nem ismerik.<br />
gajdos ' ?' Szn. 1614: Gaidos János [Osdola Hsz;<br />
UszLt VI/56. 335].<br />
A származékszó lehetséges jel-eire 1. a TESz-ben a gajd 'egyfajta<br />
fúvós hangszer: furulya v. duda; Art Blasinstrument:<br />
Flöte od. Dudelsack' és a gajdol ige öt jel-ét.<br />
gajdovány szédítő vadóc; Lolium temulentum;<br />
sălbăţie; Taumellolch. 1814: a' gabona kŏzŏtt<br />
termeni szokott ugy nevezett Lollium temulentum,<br />
magyarul Ro'snoknak, vagy a' mint némelyek<br />
Gajdoványnak nevezik, abból az okbol, hogy<br />
attól az Ember meg gajdul, meg szédül és bolondito<br />
nyavalyáit > kap ... azon Rosnok, Gajdovány<br />
vagyis bolondito buza ezen Hazában ...<br />
felesen termett [Kv; DLt 1014 gub.].<br />
gajdul becsíp, megpityókosodik; a se chercheli/<br />
pili ; beschwipst werden. 1838—1845: gajdul: félig<br />
megittasodik [MNyTK 107]. — L. még hajdúi al.<br />
gajdult becsípett, megpityókosodott, pityókos;<br />
cherchelit, pilit; beschwipst. 1838—1845: píkosodott:<br />
píkos, gajdult [MNyTK 107].<br />
gajhó (földvágó) csákány ; tîrnăcop ; Picke. 1591:<br />
Chiakany uagi Galho 1 [Kv; Aggm. A. 53].<br />
1601: 1 Aghas kapa 1 Eoregh Galho ch'akany*<br />
[Kv; i.h. 41. — a Ez értelmező-magyarázó szóként<br />
is felfogható, de az előtte álló szóval alakult<br />
gajhócsdkdny összetétel utótagjának is tekinthető],<br />
1757: Kádár Czhe (!) Inventarioma 1757 ...<br />
Temető szersam ( !) Van egy a ásó jó Van egy<br />
gajho Van egy tŏ vago Van liarom kapa [Kv;<br />
KCJk 124a. -<br />
a Más tintával kétt-re javítva]. 1780:<br />
Mi ... Hidelviek . .. minden kalandosbéli szerszámokat<br />
csináltattunk. Mely szerszámok közül,<br />
kiki mit csináltatott közülünk . . ., előszámláljuk<br />
ily renddel: Cziko János úr gajhó csináltatására<br />
33 pénz, Nagy János úr gajhó vasára 75 p., Kádár<br />
István úr tővágó vasra 75 p., Vig Péter úr gajhó<br />
csináltatására 33 [Kv ; EM XI, 223]. 1787: Egy<br />
gajhó Dr. 30 . . . Egy nyeletlen széles Táblaju<br />
kapa Dr. 25 [Mv; MvLev. Nagy György hagy.<br />
8]. 1806: kis Czéh mester vrammal ... a kis<br />
gajhó helyett mást tsináltasson [Dés; DFazC].<br />
1815: Uj Áso Lapát, vas. nélkűlt .. . Gajho<br />
[Nyárádsztbenedek MT; Told. 19]. 1825: Egy<br />
rósz gajho [Jedd MT; LLt]. 1849: Egy Aso, Egy<br />
Gajho [Dés; DLt].<br />
Az EtSz galyhó al. — GyarmVoc-ával kezdődően — a szóra<br />
csak XIX. századi gyér adalékokat ismer. — Déscsi a szerk.<br />
gyermekkorában még e tájszó közkeletűen használatos, csákány<br />
szónál jóval gyakoribb használatú volt. A NySz, GklSs,<br />
TESz és az ÉrtSz nem vette fel címszavai közé.<br />
Szk: sírásó ~. 1674: Az sir áso galyho ketté<br />
teorvén uyolag kellet megh czináltatnunk fizettünk<br />
teŏlle f — d 50 ... Az galyhonak nyelet<br />
czináltattunk égy kapával édgyűtt fizettünk teolle<br />
f - d 09 [Kv; SzCLev.].<br />
32 — <strong>Erdélyi</strong> <strong>Magyar</strong> <strong>Szótörténeti</strong> <strong>Tár</strong> <strong>IV</strong>.