Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár IV. kötet 3. rész (gabó ... - MEK

581 gergelylaki
I.h. 194, 199]. 1574: az En viseleŏ zokniam es
Gereznam es Egy ranczos Ingual ezt mihelt meg
halok mingiart aggiak kezibe Peruananenak (!)
[Gyf; JHbK XXI/12.5]. 1589: Gergel kowaczne
Susannazony Deesy . . . vallia liogi Feyerwarat
az harangozonewal volt es gereznatis veot neky
ezt hallottam mástul [Dés; DLt 226]. 1593: Catalin
Kalacswteo ferenczne vallia, Swtet estwe Ieowe
hozza(m) Janos deakne . .. sem gherezna sem
palast Nem vala ezkor rajta, Kerdem hol hadta
Az Ghereznat, s monda hogy fejer Tamasnit hadta
volna [Kv; TJk V/l. 431]. 1630 k.: Aztalos
Janosne az gereznat rea veve s el mene ojinet
[Mv; MvLt 290. 44a]. 1644: Egj feier gereznat*
es egj parta eouetis Adot Vala Nekj [Mv; MvLt
290. 437a. — a Az adalék fejér jelzőjének értelmezésére
1. alább a jegyzetet]. 1654: Egy palast
Egy Gelezna Es Egyéb Aprosagh ruha nemw [Told.
21]. 7684: (Desfalui Miklosne) az Asz(sz)onnak
hadta az viseltes gerez(n)aiat de azt sem attak
meg | eregj tova te rosz Aszonj, mert te neked
nincze(n) it egieb annal az tetves gereznadnal,
heverj abban [Torockó; Pk 7]. 1692: Egy rósz
palast Egy beleletlen gelezna [Szárhegy Cs; LLt].
1736: Nem értem de hallottam bizonyoson, hogy
régen az főasszonyok geleznában jártak ki-ki maga
állapotjához képest, kinek nyusztból való volt,
kinek nestből, kinek petymetből, egyszóval akitől
mint tölt ki, aminthogy gyermekkoromban magam
is láttam az nagyanyám, Imecs Judith petymetből
valo geleznáját, s hallottam bizonyoson, hogy
más régi főasszonyoknak is még akkor az geleznájok
megvolt [MetTr 341].
E viseletdarabot 1870 táján elvétve mÓR viselték Torockón ;
ott akkor a darab neve már garäzna formában volt járatos. A
torockói garázna fehér irhájával kifelé fordított szőrméből
készült [I*. erre és a további népviseleti vonatkozásokra: Nagy,
Tor. 26-7].
Szk: báránybőr ~. 1636: Egi Viselt Báráni beor
gerezna. Anna viselj [Kv; RDL I. 109] * feles
~ ' ?'. 1584: Clara Herczegh Casp^r vram felesege
vallia . . . Azon Ieowendeo eyel az leankammal
othon mint Zegeny eozwegy Azzony le fekwem,
es Égkor ezen Sos Janosne kepeben reám Ieowe
a' haiamat megh foga, Es egy feles Gerezna vala
raita Zertelen igen bewdeos vala [Kv; TJk IV/1.
243] * morvái 1599: 13. January. Chany János.
Hozot Bechy Marhatt. 11 Hordoban 12000.
Jglay Siueget ... 60 // — 25. Múrway gereznatt
... 5 | Balog Mihály Hozot Bechj Marhatt. 2
Ball. karasiatt ... 20 ... 1 Ball gallér giolcliot
2 II — 2700, Posony Siueget ... 13 // 50 10 Murway
gereznat ... 2 [Kv; Szám. 8/XIV. 2,6]. 1629:
uala egj liitua(n) moruaj gereznaja az aszonnak
[Mv; MvLt 290.159a] * nyúlbőr 1630: mikor
ez az iffiabik Kerekes Marton meg hazasodek,
akkor egj tiz forintos nyl (!) beőr Gereznat vit
vala utanna az matkaianak [Mv; MvLt 290.
209b]. 1662: Egy Cibokas uiselt Niul beŏr gerezna
[Kv; RDL I. 146] •)(- pegymetes 1627: Egi
pegimetes Gereznat aestimaltunk f 12 d. — [Kv;
i.h. 135]. 1658: az Mostani felesegemnek atta(m)
... Egy petymetes Gereznatis, mellyet mar elis
viselt Jobresent [Mv ; Nagy Szabó Ferenc végr.].
1673: Egi kek perpeta mente Aszszoni ember(ne)k
valo rokaval bellet. Egi viseletes pegjmetes gerezna
[WassLt Borsai István hagy.]. — L. még a pegymetből
készült gereznára fentebb 3. al. 1736-ból
a MetTr adalékait. Xr pegymetmál 7620: Bérlesekrűl
es Subakrul. Egy Nust Subatul f. 5. ...
Egy Pegymet mai gereznatul f — /50 [Kv; KvLt
VectTr. II/69. 3].
gereznadarabocska szőrmedarabocska; bucăţică
de blană; Pelzstückchen. 1576: Egy giolch Sachkoba
walamy gywlwez walamy postho zel igen
Roz walamy gerezna darabochkak es walamy Nest
fark es egy nehan orso [Szamosfva K; JHbK
XVIII/7. 9].
gereznás ' ?' Hn. 1701: csipkés nevü helyben ...
egy darab Szántó földet ... szoktak mostan hini
Gereznás Földnek [Kide K; BHn 87].
gergelice, gergelicés 1. gergerice, gergcricés
gergelyfáji a Gergelyfája (AF) tn -í képzős
szárm.; derivatul cu sufixul -i a toponimului Gergelyfáj
a/Ungurei ; mit -î Ableitungssuffix gebildete
Form des ON Gergelyfája: I. mn din Gergelyfáj
a/Ungurei; von Gergelyfája, Gergelyfájaer.
1727: a Gergelyfái és Springi Falusi Hites Birák
Eskűttek és tőb Commetaneusak [JHb XXVII/1].
1761: Erdő ... áll többire vékony csere veszszŏkbŏl,
mivel a Springi* és Gergelyfái b ... eö
Ngok Jobbágyai Vdvar, es magok számára szölŏ
karok(na)k erŏssen el vágták [Kisenyed AF;
JHbK 2 VIII/1. 778. — »~ b Két tőszomszédos
településről való]. 1795: a' Gergelyfái osztály
[Gergelyfája AF; EHA].
Hn. 1672: Gergellyfai patak mellett (sz.) | Gergelyfai
hid [Vingárd AF]. 1732: a Gergelyfái Utt
[Gergelyfája AF]. 1745: A Gergelyfai útnál (sz.)
[Veresegyháza AF]. 1761: Gergellyfai Akasztófa
alat (sz) [Gergelyfája AF]. — A jelzet nélküli
adalékok az EH A-ból valók.
II. gergelyfáji lakos; locuitor din Gergelyfája;
Einwohner von Gergelyfája. 1732: az Springiek
mondtak volna hogy nem az ŏ határok volna az,.
li(ane)m a Gergellvfaiaké [Gergelyfája AF; JHb
XXVII/7. 5].
gergelylaki Gergelylaka tn -« képzős szárm.;
derivatul cu sufixul -í al toponimului Gergelylaka,
din Gergelylaka; mit -i Ableitungssuffix gebüdete
Form des ON Gergelylaka; Gergelylakaer.
Szn. 1644/1775: Mivel Gergellaki a Janos es Miklós
nekünk adott hitek es erős Reversalisok ellen
hivsegŭnk mellől el álván, magokott Ellensegeinkel
conjugaltak ... Ez okon minden nevel nevezendő
Ingó bingo Jovakat es Joszagokatt ...
Nemes es Vitézlő Trauzner Janos Hivűnk(ne)k
adtuk [DobLev. II/460. 9b—10a fej. -
a Az eredetiben
alább Gergellylaki alakban is].
Csak Sáros megyében van Cergelylaka nevű település.