Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár IV. kötet 3. rész (gabó ... - MEK

571 geográfia
generálmaraall főparancsnok/vezér; comandant
supretn, generalisim; Oberbefehlshaber. Generalissimus.
1704: Karácson előtt urunk gróf generál-marschal
Forgács Simon urat ő nagyságát
beindítja feles hadakkal | Gróf generál-marschal
urain Forgács Simon uram ő nagysága is német
és magyar hadakkal beérkezik Kolozsvárra feleségestől
egész pagásiával [TT 1890. 318 SzZsN].
generálpardon közkegyelem ; amnistie generală ;
Gensralpardon. 1806: parantsoltátik . . . h(ogy)
... a 9286dik Nrus alatt való General-Pardont
három egymás után következő Vasárnapokon a'
Prédikálló székből fel-olvassuk [M.bikal K; RAk
37]. 1809: még több izbenn is szökött volt-el, es
ragy Generál pardon jött vissza, vagy el-fogattatott
[DLt 489 nyomt, kl] | az ezen Hónap' 15én
költ Üdvari D^cretmn által ide küldetett General
Pardon oly parantsolattal adatik ide zárva által
Kegyelmeteknek (így!), hogy aztot ... ki hirdettetni
. . . elne mulassák [UszLt ComGub. 1737.
— 'Október].
generçzitá* na^y/nemeslelkűség; generozitate;
Geaerosität, Großiniitigkeit, Edelmut. 1746: A'
Sz. ſványi Ekklé-îia' nem igen régen fundáltatott
Tktetes Donát János Ur(am) önként maga Generosítasábol,
.. . magára válalá a' Curatorságot,
hogy tellyes tehetsége szerint gondot visel ezen
Ittfáns Ekkle(si)a dolgaira [SVJk. — a Ti. a sepsisztiványi
(H*z) ref. egyházközség]. 1758: (Barcsai
Jánosnak) scribája voltam, de meguntam
•ott, mert rettenetes hígeszű, sok gyermeki dolgú,
leris ember volt szegény. Különben generositas
is elég volt benne [RettE 65]. 1778: Ez az Csáki
István apja volt Csáki Zsigmondnak, kinek jó
híre-neve, generositása még imitt-amott emiegettetik
[i.h. 387]. - L. még i.h. 221.
fBneroziu*abb;i!i nagy/neineslelkűbben ; mai generos;
generöser, groö/edelmütiger. 1761: Bőlts
Consiliumatis vévén Groff Toldalagi László U-
r(amna)k igen jo lészen az Ur Mediatorsága által,
ha mentől Generosiusobban de expensis accordal
.Sogor Domokos Peter Úrral, aztis Supleáljuk
ičege SzD; WassLt Wass Miklós lev.].
generózu* nagy/nemeslelkű; geueros; generös.
grott/edelinütigſ 1775: br. Kemény Miklós úr is
megholt . . . Derék, értelmes és generosus úriember
vala, de pro mottót nem érhete [RettE 349].
1779: Bethlen Lajos . . . szörnyű fösvény ember
volt ... pedig csak az édesanyjáról hatvanezer
focitttot osztott fel az testvéröccsével . .., melyből,
míg élt, egy pénzt ssm költött el ... El tudja
költeni Bethlen Gergely úr (:kit most Magyar
Gergelynek neveztek, mert egyik az hogy generosus
úr. mis az, hogy feles gyermekei vágynák:)
[i.h. 400-1]. - L. még i.h. 378.
géniusz őr/védőszellem, vezérlő szellem; spirit
protector; Schutzgeist. 1800: a' Borbol még kostolot-U
előre küldeni méltoztatot! Meg is kostoltuk
kedves Feleségemmel együtt, .. . azon kedves
Italt; és ollyann(a)k talált(am), hogy ha az
én Szegény Geniusom jelen- lett-volna ann(a)k
ki-választasan, ennél Gustusommal egyezőbbet az
sem találhatott volna [Mv; IB. Borosnyai Luk át s
Simeon ref. pap lev.].
? genyeteg, genyetek kb. alávaló, gyalázatos;
mîrşav, infam, josnic; schuftig(er), nichtswürdig(er),
niederträclitig(er) (Mensch). 1568: Edes sophiazzon
elegeth Jarnak effele Genyetek (!) effele
Nyomorwlt azzony vtan, de azért semmit ne(m)
kaphatnak. Eleget zol vgmond. Bezzek kaar vgy
mind hogv effele Jo parnatli Jllyen roz dizno
zaggiattia [Kv; TJk III/l. 145].
A szerk. a címszót — a TlîSz genyett címszavának útmutatása
alapján — e szó -k kicsinyítő képzővel v. -g nyomatékosító
lemmel megtoldott, mn-i jcll-ŭ szárm-ának véli.
genny puroi; Eiter. 1846: Gábor uram nemcsak
hogy nyúlt a szopornyiczás lóhoz, hanem ujjával
vágta ki annak orrából a’ genyt [WLt 20/160
Wesselényi Miklós leveleskönyve].
gennyedtség gennyesedés, genny ; supuraţie purulentă;
Eiterung. 1696: az Feleségem ... az
Pleuritisben igen nehezen meg betegedék .. . ma
tiszta véres genyetségetis pőkőt [Gernyeszeg MT;
MT; BK. Kemény János Bethlen Gergelyhez és
Elekhez]. XVIII. sz. eleje: Amelly lo vagy Kancza
fel borzadva vagyon, bágyatul viseli maghat,
vony kégyo fű gyökeret, ă mellye liegyesibe annak
minden részeibul egybe vonnya a rút genetséghet,
és mind ă Szugyin folyik ki [JHb 17/10 lótartási
ut.]. 1805: a' Gdnyetség az Orrán ki nem
foly, hanem magát a Lo fejére, Vaszarájára, és
hátulsó Lábaira veszi [DLt nyomt. kl].
gennyedtségo* elgennyesedett, gennyes; puruios;
vereitert, eitrig. 1797: Györgyi mind (!) mondotta
az egyik Lo nem ivut s rosz kedve van (így l)
s hamarjába amit tsak tudtunk véghez vitűk a
kováts után Magam el Nyargaltam előre de mikor
be esteledet meg döglött tegnap a Lépe genyetseges
és egy resze el volt rothadva [Banyica K; IB.
Gombos István lev.].
? gennylŭszëg kb. tályog; abcessus ; abces ;
Abszeß, Eiterbeule. 1859: Betegség neve: genytüszeg
[Kv; RHAk 138].
genny vér orv genny vérűség ; septicaemia; septicemie;
Septikämie. 1868: Betegség neme: Genyvér
[Kv; RHAk 249].
gennyvér-nyirkedénylob orv kb. szeptikus nyirokér-gyulladás;
lymphangitis septico-pyaemica;
limfangitä septicopiemică; sepsische Lymphgefäßentzündung.
1869: Betegség neme Genyvér-
-nyirkedény lob [Kv; RHAk 262].
geográfia földrajz; geografie; Geographie, Erdkunde.
1714: Mappak Geographiahoz valo No 6