Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár IV. kötet 3. rész (gabó ... - MEK

555 gazdasági
ne akadállyoztassék [Kosesd H; Ks 115 Vegyes
ir. — *A rég 'allodiális/majorgazdálkodás' jel-sel is
számolhatni] Xr viszi a ~ ot gazdálkodik, vezeti
a gazdaságot. 1807 k.: az Exps ...az Felesegétől
jöt őkrekkel és edgyűtt Felesegevel Szerzet s ennek
jovaibol Szerzet Marhákkal vitte a Gazdaságat
[Sinfva TA; Borb. II]. 7870: Tsia Joseff vigye ez,
után is a' gazdaságot [Héderfája KK; IB]. 7836;
Mihály ... a háznak terheit, ugy a külső gazdaságot
is erejéhez képest közösön viszi [Szentimre
MT; BalLev.].
3. (vendég)ellátás, rég gazdálkodás; qspătarea
musafirilor; Gasterei, Versorgung. 1582: Indultának
Byro vramek feierwarra ... Attam az Gazdanak
mynd menett Jeowett valo Gazdasagaertt
es faianak egetesseiertt d. 18 [Kv ; Szám. 3/VIII.
29, 32]. 1599: Tordan Biro vram parancziola az
Gazdaszonnak az ket úttal ualo Gazdasagaert
attam d 62 [Kv; i.h. 8/XIII. 43 Szabó András
sp kezével].
Szk: foly a~ folyik a vendégeskedés. 1841: Foly
a' gazdaság, fördés, mint a' patak [Kv; Pk 7].
4. gazda-rend, a gazdák; sîmbraşi, gospodari;
Stand der Wirte. 1778: Csíkszereda városi mostani
cántor Marton Ferenc pretendálván, hogy pro
anno 1777. ordafőző üstit az taplocai esztenára
Csíkszereda városi Jakab János az esztenán levő
bácsnak szavával kikérte, hogy az esztenabíró és
egész gazdaság akarja; az mely ki is adta; de azalatt
elszökvén a bács, elvitte azon üstöt, és ára
megfizetésit pretendálja. Melyre ítíltetett, hogy
frt Jakab János, minthogy azon üstnek elfogadását
(: ámbár ha esztenabíró és gazdaság neve alatt
vett is:) mindazonáltal az esztenabírónak és gazdaságnak
meg nem jelentette, amíg el nem károsodott,
azért, hogy ötödrészit [fizesse] s a többit
azon esztenán levő gazdaság — megegyezvén a
károssal — megfizessék. Az üst dolga: mához
tizenötöd napra 9 márjást megfizessenek [Taploca
Cs; RSzF 182]. - L. még i.h. 184—5.
Szk: szőlős 1826: a' Magistratus a' Hiúz
Aroki szőlős Gazdaságnak Panaszos Instantiájára
az Oculatorokat es Investigatorokat ki rendelte
[Dés; DLt 880/182l-hez].
5. gazdaságos eljárás; procedeu economicos;
okonomischer Vorgang. 1847: hogy őszig mind
Istállón legyen a , s a kész Szénát egye, nem látom
gazdaságnak [Dés; DLt 758. — *Értsd: a bika].
0. ~ hoz tartozó gazdasági vonatkozású; referitor
la gospodărie, de natură economică; von okonomischer
Beziehung, auf die Wirtschaft bezüglich.
1828: Usorások és Gazdasághoz tartózó elegyes
Jegyzések 1828k esztendőre [M.köblös SzD ;
BetLt3].
7. (lakodalmi, temetési) gazdai tisztség; funcţia
de organizator ( la nunţi, înmormîntări) ; Würde
des Wirt(e)s (bei Hochzeit, Begräbnis). 1771:
Egri János .. . Temetéseken, lakadalmakban gazdaságot
sokszor viselt, melyre capacitasa volt
[RettE 255 — 7].
8. (vkinek) gazda volta; calitatea de gospodar
a cuiva; die Qualität eines Hauswirt(e)s. 1797:
a Férfi káromkodásra, szitkozodásra puzdor (!)
indulatait szelíd, jámbor és keresztyén indulatokkal
váltsa fel Feleségével tsendesen bánnyon, Serény
gazdaságát bizonyítsa [Szilágycseh; IB. Dombi
János prédikátor nyil.].
9. harangoztató ~ harangoztató gazdai tisztség
(a harangoztatási jövedelem kezelői/ellenőrzői tisztség)
; funcţia de manipulator/controlor al veniturilor
de la trasul clopotelor; Amt des Glockenwirts
(Verwaltungs/Kontrollamt des Galäuteeinkommens).
1720: Huszti Vram butsuzvan Harangoztato
Gazdasagátul, meg marasztatik [Kv ; SRE
138]. 1757: Sas János Uram a' Harangoztató
Gazdaságot le-tévén, surrogáltatott az ő Kglme
Officiumába Nemz. Telegdi István Uram [Kv;
SRE 190].
gazdaságbeli 1. a gazdaságot illető; cu privir
la gospodărie; die Wirtschaft betreffend. 1814
A kérdett Grof Ur eö Nagysága gazdaságbéli
tsonkittatására, és lehető pusztulására ... főbb
okat nem tudok, hanem hogy szükség, és szám
felett való Lovakat, és . . . cselédeket tart [Ne ;
TSb 12].
2. a gazdasággal kapcsolatos; în legătură cu
gospodărie; in Verbindung mit der Wirtschaft,
wirtschaftlich. 1832: A Márkosfalvi Jobbágyoknak
szolgálattyok nem volt meg allitva eddig elő hanem
az Udvarnak a mi gazdaságbéli baja volt vitték,
szántottak, vetettek, arattak, kaszáltak, s mind
azt beis takarittottak — a magok kenyereken —
egyéb adománnyokra nem szoríttattak [Márkosfva
Hsz; BetLt 1].
gozdaságfolytatás gazdálkodás; gospodărire;
Wirtschaftsführung. 1731: Fát tudom hogy Kolozsvárra
... Sz. Pálról, és Vajdaházârol hordatott a
Nagy Ur a , innen minden nap két szekérrel vittenek,
mely mià néhány kor nagy tsonkulásais esett
a Gazdaság-folytatásban, az eŏ Nga különös Jószágából
pedig még tsak edgy szálatskát sem vittenek
egyszeris [Szentpál K; TL. Bara András
(94) jb vall. -
a Gr. Teleki Pál].
gazdasági 1. a gazdasághoz tartozó; aparţinător
gospodăriei; zur Wirtschaft gehörig. 1837: A
Czél arányos hasznos, Szükséges külső vagy belső
gazdasági önkényes szabados építményekben ...
a zállogba vevő Urat gátolni, és korlátozni nem
akarván, ez oly formán engedtetik meg: hegy
azoknak értéke ... a ki váltó által fordittassék
meg [Dés; BetLt 5]. 1842: gazdasági portékák el
posztullák (!) minden lábcs marhái el fogytak
mivel maga Hannagy Míhálly nagyon az itkamossagba
lévén el vegyedve semmire ügyelete se
levén [Malomfva MT; Ben.].
2. a gazdaságot érintő; privitor la gospodărie;
die Wirtschaft betreffend. 1848: Havasi Gazdasági
Károk . . . Numerosus vasak tiz (bélyegző
vas) [Görgénysztimre MT; Born. G. XXlVd].
3. mezőgazdasági; agricol; landwirtschaftlich.
1848: Marha okolbeli Gazdasági eszközök [Msz;
i.h.]. 1858: a tulajdonos Grof Urtol át vett gazdasági
eszközök, marhák és vetések vissza adása