Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár IV. kötet 3. rész (gabó ... - MEK

649 gördül
görbéden görbécskén; cam strîmb; ein bißchen
krumm. 1849: égy polituras asztal, görbéden alkatott
lábokkal [Szentbenedek SzD; Ks 73/ 55].
görbedett görbült; încovoiat; gekrümmt, hakig.
1814: ... kŏzépszerűleg hoszu előre görbedett
orrú, haja és szemöldöke fekete [DLt 1069 nyomt.
kl.]. 1819: Egy pár ezüst fel-kŏtŏ Sarkantyú hoszszú,
egy kevéssé egyenesen fel-felé görbedett nyakú,
rovázot taréjjal [DLt 81 nyomt. kl].
Az elsó adalék esetében 'horgas' jel-sel is számolhatni.
görbén 1. kidülledten; bombát, ieşit ín afară;
hervorgetreten/gesprungen. 7668: kűllyeb állót
ollyan hasason, görbén â seove(n)y a kapunál
[Burjánosóbuda K; Ks 65. 43. 10].
2. kanyargósan; întortocheat; schlingelnd. 7777:
A Vale kodmeinisului (I) ... akár egyenesen s
akár görbén mennyen tsak a Patak választja
két felé a két Falu határát [Ködmönös SzD;
JHbK LVIII/28].
3. '?' 1816: egy kisded barna Kantza ... háta
magossan fel van pufasodva görbén csóka szemű
[DLt 592 nyomt. kl].
4. ~ butázott ? tompán vágott; tăiat tîmp,
retezat; stumpf geschnitten, abgestumpft. 1824:
Két pár Aranyazott párkányos régi modi a végén
görbén butázott M.L. betűkkel jegyzett ezüst
Nyelű Kések [Fugád AF; HG].
görbeség încovoiere încovoietură; Krümme,
Krümmung. 7793; a Falnak, mellyen a' Bót-hajtás
fekszik az ajjátol-fogva, mind a' Bót-hajtás fészkéig
való nagy görbesége és félen állása [Kv; Pk
2].
Szks ~et kap elgörbül. 1842: A' mult évbe a'
fűrész malom viz felöli fala le omolván, a fűrész
kerék gerendelyét nyomta — e miatt ez görbeségetis
kapván ma már alig sem* használható
[Kv; KmULev. 2 László János mérnök. — *E szó
utólag betoldva].
görcs 1. crampă, spasm, cîrcel; Krampf. 1839:
tegnap délbe egések voltak felső szín utszába ...
de Anyám ... égyszer sem ijedt meg ugy, hogy
görcse rá jöjjen [Kv; Pk 1 Pákei Krisztina férjéhez].
1852: küldem a' Rektoménak Anikónak a’
gŏrts elleni réceptet [Kv; Pk 6 Pákei Krisztina
férjéhez].
Szks ~öt kap elfogja a görcs. 1831: Ha valaki
hirtelen görtsöket kapna . . . [Dés ; DLt 667]. 1853:
a' lelkem Anyám ... három nap óta kornyadoz,
valami csúf görcsét kapott volt a' gyomrába [Kv ;
Pk 7 Pákei Krisztina férjéhez].
2. 1849: (Meghalt) Benedek Sándor égy hetűs
Görtsbe [Nagykapus K ; RAk 10]. 1862: halt meg
Megyesi Eszter szolgálo természetes fia Jóska 3
hetűs koráb(an) Görcsben [Dés; RHAk 135].
A halálozás okaként - nyilván halottkćmi megállapítás
nyomán — tett bejegyzés bizonytalansága miatt a halált okozó
betegség közelebbről nem határozható meg.
göreskór kb. kolera; holeră; Cholera. 1836: a
görcskor itteni uralkodása [Asz; AszLt 100].
göresös I. mn 1. göcsörtös; ciotúros, noduros ;
knorrig. Szk: ~òot. 1728: pafon görcsös bottal meg
ütvén vérit ki ontotta [Dés; Jk]. 1754: Cire ónul
egy nagy bolond gőrtsös bottal ugy hozzá tsapa
Jánk Iuonhaz ugy űti főbe az lovát hogy mindjárt
segre esék [Grohot H; Ks 112 Vegyes ir.]. 1763:
Kristoff Todor ... ugy üté ... minden ok nélkűlt
Néhai Vultur Györgyöt egj görcsös bottal
főben, hogy azonnal homlok borulva esek a földre
[Nagyida K ; Told. 9].
2. görccsel járó/társult; convulsiv, cu spasme;
mit Krämpfen (verbunden). Szk: ~ csuklds. 1858:
halt meg Szabó Ferencz leánykája Ámália 1 éves
és 9 honapos korában görcsös csuklásban [Dés;
RHAk 99]. * ? ~ gyulladás. 1861: halt meg fazakas
Kis Mihály Leánykája Ilka 11 hetűs korában
görcsös gyulladásban [Dés; i.h. 122] Xr ~ kín.
1861: halt meg Barátosi Rózsi természetes fia
Imre 8 hetűs koraba görcsös kínokban [Dés; i.h.
130].
3. ? gethes, göthös; jigărit; siech. 1785: Pénzit
nem láttam, de négy gőrtsős lova s Banka fakó
szekere vala [Kvh ; HSzjP].
II. fn 1. göcsörtös bot; bîtă cioturoasă/noduroasă;
Knotenstock. 1750 k.: az tiszteknek keménységek
miat tellyességgel el kel Pusztulnunk
mert az biro nem ugy szokot járni mint más birák
Pálczával hanem nagy Görcsössel azzal ront és
csigáz bennünket Ugy Annyira hogy kinek kinek
közülünk egy egy fia Van is mind el akarnak menni
a Csugye* keménysége miat [TKl Igenpataki (AF)
jb-ok panasza. — *Ertsd : dzsugye 'bíró'].
2. ? göröngyös hely; loc gloduros; holprige/-
unebene Stelle. Hn. 1721: Gŏrtsŏsben (sz) [Kozárvár
SzD; EHA]. 1782: Gőrcses (sz) [uo.;
EHA].
görcsös-börcsös gircses-görcsös; noduros-cioturos;
knorrig-knotig. 1771: bè szép Erdő volt itten,
most már többire mind csak a gőrtsős bőrtsős Tölgy
fák maradtanak [Popesd*; Ks 93. 19.6. - *Nádaspapfva
K].
görcsöske bibircsó, bibircsók; neg, negel; Wärzchen.
1830: az orra eggyik felén eggy gőrtsöske
láttatott [K; KLev. 8].
gördít. E szk-ban; ín această construcţie; in
dieser Wortkonstruktion: vmilyen dolgot ~ vki
elé vmilyen dolgot terjeszt vki elé ; a prezenta/înainta
un lucru cuiva; eine Sache (irgend) jemandem
unterbreiten. 1693: Nemzetes Dobai Janos Uram
Gŏrdit ülyen dolgot lŏnkben, Hogy az Aszszony
nemely SzŏlŐkŏt mellyek nem az ŏ Gyermekinek,
hanem az mas Arvaknak jutottanak el szegődte
volna [Ne; DobLev. 1/38. 13].
gördül. E szk-ban ŝ , ín această construcţie; in
dieser Wortkonstruktion: akadály ~ vminek életbe
léphetésére akadály merül fel vminek életbe lép-