A dunai hajóhadak története

A
102 A MOHÁCPI VÉSZTL A ZSITVATOROKI BÉKÉIG.
Mikor Csernoevics
Iván föllépett, az európui keresztény
hatalmak Zápolyának szánták Magyarország királyi székét. A
Habsburg-ház oly kedveztlen viszonyok közé jutott, hogy
ügyét sokan már eljátszottnak hitték és elpártoltak tle. Egész
Nyugot-Európa fegyverben állott ellene. Zápolya János királysága
tehát biztosítva látszott lenni.
Ez súlyos érv volt Csernoevics Iván szemeiben arra
nézve, hogy mellette foglaljon állást. A 15,000 fnyi szerb
seregnek vezére fölmegy Tokajba és hódol Zápolyának, mint
Magyarország királyának. »Bárhol kivánja nagyságod, hogy
legyek, ott leszek, és mint szolga követem nagyságodat. « Á
vajda Bács vármegye elfoglalására küldi t, a honnan az alakítandó
dél-magyarországi szláv tartomány Duna-jobbparti
területét, a Szerémséget kellend a törököktl visszakerítnie.
így egyeztetve az eseményeket, értjük csak meg, miképen
történhetett, hogy az özvegy királyné után Pozsonyba távozott
dunai hajóraj, melynek közlegénysége és némely részben vajdái
is szerbekbl állottak s melynek kapitánya most a vitéz Radisa
Bósics volt, legott a mint megtudja, hogy Kun Gotthard
Budavárát Zápolya részére birtokba vette, titokban elhagyja
Pozsonyt s vezérestül, emberestül alámegy Csernoevics Iván
nonnisi agasonibus uotus« sfb. Iván czár kortársainak jelentései, de a
mi fü, magok a tények, nem tüntetik fel ut ilyen alávaló fekete színben.
Hobertlanacz, Révay Ferencz, Eincon stb. egykorúak irataiban nem
találni Ivánról sem az elátkozó, sem a megvet Ítéletet. Még Veráncsics
sem neki, hanem embereinek és a kor viszonyainak tulajdonítja a »sok
dúlást, emberölést -•