A dunai hajóhadak története

V MiillÁcsi \i;s/.löl, A Zí:iT\ATORoKI üÉlvKUl. 199
Augusztus elejéu Buda felé intézett Pálüty, Zriuyi Györg}'-
gyel, egy naszádos kirándulást és Szulejmán budai basát, midn
egy török csapatnak, melyet Kolonics ugrasztott meg, segítséget
küldene s Felhévíznél a városon kivül lovagolna, lesbl
elfogta s Bécsbe küldötte.
Annál szerencsétlenebb volt a dunai naszádosokra nézve
a következ 1600-ik esztend. Pálfty Miklós márczius 23-án
megbalálozott. Benne vezéröket, jóteyöjöket és összetartó központjokat
veszítek el. Kumáromban, Üjvárott és Esztergomban
gyltek ugyan most is össze azzal a szándékkal, hogy Nándorfehérvárt
és a többi al-dunai végházakat elveszik a törököktl,
kiket most Mihály vajda és az erdélyi ügyek foglalkoztattak.
Le is rándultak többször az alsó végekbe és mindannyiszor
gazdag podgyászszal tértek vissza. Sikereik s a martalékvágy
nagy mérvben segítették el szaporodásukat, st temérdek szerlj
nép is hozzájok csatlakozott, midn hasznát láthatni remélte.
Eszék vívását a nyár derekán kísérlek meg. de a vállalat balul
ütött ki. Páltt'y hadvezéri szelleme, a helyzetet gyorsan felismer
és gyorsan határozni tudó lángelméje, semmi nehézségtl
vagy veszélytl vissza nem tántorodó bátorsága, nem volt már
többé köztük. Ertlenségök, fonák intézkedéseik, a hadi czélt
a pillanatnyi anyagi haszonnak alárendel tervtelen kapkodásuk
legott feltnt az ellenségnél, ki most a, tavalyi kndarcznak legalább
némi megtorlásával akarta enyhítni bosszúszomját. A
mint a hajdúság Eszék meghiúsult ostroma után nagy csapat
sajkáin Valpóvárra húzódnék a Száván fölfelé, hadnagyaik
meggondolatlanul kiválasztanak közttlök 700 embert és a
Duuán-túlra küldik ket martalékot szedni, az ellenséggel harczban
álló társak száma i'a. Az eleségnek lefoglalása s megsemmisítése
természetesen szükséget idézett el a török várakban.
Azért a bosnyai basa, a pécsi, kaposvári, szigeti és koppányi
bégek több ezernyi egyesit haddal és .30 taraczkkal körülfogtól
két mévtfüldet jöttek Buda télé, ntt megszállüttak, strázsát mind
vizeu, inind szárazon vetettek. A liajdúk tizenhárom százan voltak ; mert
a többit nem vái-liatták meg- (). Hajókra készültek ezek is, mely hajókat
ott a kastélyok alatt nj' ertek volt. kiket megvettek. Taraczkok is volt a
hajókon és a sajkákon. Hajnalban reájok ütöttek, legelször a gályát
megvették, a basáuak Ijenne fejét vették. Mindjárást megfutamodott a
vizi er, a szárazon a gyalog is megindult, a hajdúknak egyik része a
gyalognak szállott, a másik része a vizi ernek, és így igen megverték
ket és le is vágtak sokat bennek. Ott számtalan sok marhát nyerének, a
hajókat mind megégették, mert sok faolaj is volt a hajókon, azzal öntözfék.
És mindenben zsákmányt tevének, egy millió pénznél több kárt
tevének a törököknek, kin a török hada igen megrémült, és ismét új
liajókat és új élést kelleték nekiek szerezni, kiben két holnapig elmulata
a török császár hada.« {Gr. Illéshdztj István uádorfljegijy.ései 1592 — 1603.
Mag3-. történ, eml. VII, G7 — 68. 11.)