A dunai hajóhadak története

298 AZ ÉLNÉM ETKSÍTKSXEK, NEMZETI Vlf-SZAUATÁSNAK
ervel betörjenek éppen oly helyeken, hol egyedül csak alkalmas
hajóhaddal lehetett ellenséges czélzataikat megakadályozni.
Ha Ausztria már elbb is fentartott volna ilyen flottillákat az
olasz tavakon, akkor sem Peschierát nem lehetett volna kiéheztetni,
sem nem kellett volna eltrni a piemontiaknak és iolkelknek
garázdálkodásait. Elvégre sikerült Mollináry Antal
lovagnak és táborkari kapitánynak sok fáradsággal létrehoznia
a rivai gardatavi császári flottillát, melynek aztán ö lett els
parancsnoka. E flottilla IS-lQ-ben egy hadi gzösbl s néhány
ágyú- és rakétanaszádból állott.
A gzhajóknak hadi czélokra felhasználása csakhamar
általánossá ln hadseregünknél. 18ö4-dik évi öszszel I. Ferencz
József császár és király parancsolatáhól a Dunán is reorgamsdltatott
a ^acZi/ifofíi7Zrt. A hadi fölszerelvényeknek és a hadi hajók
szerkezetének hirtelen és nagymérv fejldése egészen háttérbe
szorítá, eltörpíté, de st fölöslegessé tévé most a sajkások vizi
hadintézményét, melyet a beállott szükség szerinti követelményeknek
megfelelen már 1848— 1849-ben is igen gyakran gzhajókkal
kellett pótolni. A titeli sajkások utolsó parancsnoka,
Weíjmann János alezredes, még csak 1853-ig vezényelt a
lobogós, vitorlás dunai sajkaraj élén. A sajkások azután maradtak
még néhány évig határrségnek, de már csak mint szárazi
had, vagy mint az utászok és hidászok kiegészít osztálya szerepeltek.
Ezzel végkép letnik a dunai hajóhadak régi, kétezer
éves intézménye a történdmi /«f/ia/aíTo7 .' A sajkák kiemeltetnek
a vizbl, teljesen leszereltetnek és vagy vásárra kerülnek,
vagy a titeli és péterváradi hajóhidak fentartására használtat-
Harminczkét esztendeje már, hogy nem látunk fejedelmi
nak fel.
Dunánkon vitorlák szárnyain leng és emberi izmokkal hajtott
hadi hajókat. Helyökbe korunk újabb, geniálisabb, de borzasztóbb
vizi had eszközei léptek. Maholnap alig lesz már valaki az
él nemzedék közt, ki egykoron szemtanúja volt a Dunán vagy
a Tiszán a díszben kivonuló sajkások fényes, festi látványosságának.
Az sidk ereklyéit, melyeket a történelem szelleme és a
költi hangulat lengett körül, a sokkal komorabb és sokkal reálisabb
aczélpánczélú dunai gözflottilla váltotta fel. Els kapitánya
Baumrucker József volt és Pesten székelt. Hajóállományát
több hadi gzös és szállítóhajó képezé. A gzösök 24 és 12
fontos ágyúkkal, hosszú taraczkokkal és rakétaütegekkel voltak
fölszerelve. A flottilla legénysége matróz szolgálatokat teljesített,
ellátta az ágyúkat, és rjáratoknál puskát és vágó szuronyt
viselt.
Valamint a Gardatón és a Dunán, úgy a Lago-Maggiorén,
a Pón és a, velenczei Lagunákban h császári hadi flottillákat léptettek
életbe. A gróf Radetzky tábornagy által Velenczében