A dunai hajóhadak története

KATONAI KS TARSAliAI.MI VISZONYAI. 33Í
postnak, a királyi kamara praefectusáuak, hogy minden késedelem
nélkül, azaz rögtön küldjön két komáromi naszádépitöt
Bécsbe. »qui ad instrnendas Nazadas apti idoneiípie sint,
(Xnorumque consilio et opera uti possimns.« ^)
A hajóépités nálunk már az Árpádok alatt élénken zött
iparág volt. Budán, Esztergomban és Pozsonyban, késbb az
al-dunai hajóállomásokon, fleg Nándorfehérvárott, Zimonyban,
Zalánkeménben, Péterváradon, Vörösmarton és a Csepelszigetén,
leginkább Komároml)an és Gyrött, Titelben, Becsén és
Szegeden, Szolnokon, Marmarosban, Sárosmegyében Bártfán,
az alvidéken pedig Lippán, már az ember emlékezetet meghaladó
idkben is hajóépít telepek léteztek, a hol az ország
hadi hajói is készültek.
A nagyobb hadihajók és termetesebb dunai gályák Bécsben
készültek. Bécsben még a mpártoló I. Miksa uralkodása
alatt, ha már nem elbb, jeles császári hajógyár létezett, melyben
a dunai gályák és más nagyol)b hadi járómüvek ácsoltattak
és fölszereltettek. Ez a » római csa>;za)i Oi-sinncd« Bécs város
falain kivül terit el, egy a Duna által körülfolyt térségen, az
úgynevezett » császárfürd « helyén, az »újkapu« (Neuthor)
eltt, és magas töltéssel (Wierschlag) volt bekerítve. 1514-beu
Zárai Jeroiiios volt e hajógyárnak a figazgatója. 2) Utóbb I.
Ferdinánd is kiváló gondozásban részesité a bécsi hajóarsenált,
melynek gyártmányaira tudvalevleg oly gyakran volt utalva a
Dunán mind a magyar párt, mind a törökök ellen. Ferdinánd
a hajóépités mesterségében igen jártas tengeri lakosokat, spanyol
és olasz munkásokat alkalmazott a hajógyárban, és annak
daczára mégis igen gyakran vitetett fel a híres bécsi arsenálba
magyar hajóácsokat is, mely körülmény bizonyára legszebli
dicséret az akkori magyar hajóiparra nézve. Ugyancsak Ferdinánd
helyezte át a hajógyárt Bécs 1529. évi els ostroma után
»von mehrer sicherhait wegen vnd aus allerlay beweglichen
Vrsachen« az újonnan épült és kitágított bástyák belterületére.
1537-beu
már dolgozott a gyár. Igazgatója Postulin de Rogas
volt, kinek oldalánál Helber aligazgatói állást foglalt el. ^) A
gyártelepen 1594-ben alkalmazva vau: 1 igazgató és 1 inas
havi 25 frttal ; 4 felügyel és 6 r. A mesterek közül (Magistranzeu,
Schifimeisterschaft) : Georgio Papagato Comito havi
13 frttal ; Andró Simon pallér (Neumeister) 15 frttal ; Anthoni
de Angeli esztergályos 13 frttal; Nobeth Mihály famester 8
frttal ; Ersel György ács 5 frttal ; Schnetz György asztalos 6
') Magy. orsz. levtr. B. r.
=) Schlager : AViener Skizzeu des Jilittelalters ;
és Me^nert : Gesch.
d. Kriegsweseus. II. 37. 1.
=) Meynert: id. iii. II. 167 — 168. 11.