A dunai hajóhadak története

És A. SAJKÁSOK IXTb;ZMi:XYi;Xi:K KORSZAKA. 255
suk miatt kevesbbé valáuak fürgék mozdulataikban. Audersenuel
együtt 1)ehatóan tauulmáuyozta tehát a dunai hadi hajók
czélszerbb átahikitásáuak kérdését és ahipos megfoutoh'is után
arra a meggyzdésre jutott, hogy ezentúl a dunai gályákat
nem szabad annyi ágyúval és oly sok legénységgel megterhelni,
— hogy továbbá jövre sokkal könnyebb és szabadabb mozgású
hadi járómveket kell a Dunán alkalmazásba hozni.
Belgrád bevétele után, szept. 12-dikén, az összes királyi
hajóhad befogadására tágas kikött kezdett Jen berezeg a
vár alatti dunai Vízivárosban építtetni, mely vaskapujával
együtt, melyen át a hajók veszély idején a kiköt bels bástyái
közé is befuthattak, beiszapolva ugyan, de máskülönben meglehetsen
couservált állapotban mai napiglan is fenáll. E kikötben
maradt a királyi hajóhad 1718. évi június 29-dikéig.
Ekkor Visniczára úszott alá, és néhány hétig, mig a békealkudozások
Passaroviczon Szerbiában folyamatban voltak, ama falu
alatt horgonyzott. Mi történt vele a júl. 21-dikén létrejött béke
és az ezzel befejezett al-dunai hadjárat után, biztosan meg
nem mondható. Azonban valószín, hogy Visniczáról Belgrádba
vitorlázott vissza a hajóhad és az ottani kikötben, a sajkák
kivételével, melyeknek komáromi s gyri legénysége haza sietett
családi tzhelyeihez, hosszabb idn át pihent tartott. E pihenre
talán szüksége is volt, hogy a sebek, melyeket az utóbbiéveJc
harczaiban, fkép Belgrád elkeseredett vívásakor kapott, ismét
megorvosoltassanak, és a rongálások, melyeket rajta az ellenség
ezernyi golyóinak zúzása okozott, a faanyagban és hajóépít
mesterekben bvelked szerb földön kijavíttassanak.
Belgrád és Orsova elestével az Al-Duna teljesen fölszabadulván,
egyelre a hajóhad szaporításának kérdése is elejtetett.
Szóval a hajóhad dolgában hosszabb csend állott be, úgy hogy
a Belgrád visszavételének dicsségében osztozó 10 dunai gálya
további sorsáról sok ideig a bécsi hadügyi levéltárban is teljesen
hiányzanak a hivatalos értesítések. Csak a dunai sajkásokról
tudni, hogy 1719-ben urat cseréltek Feh'rváry Györgyben,
ki Esztergomi János után neveztetett ki a komáromi immár
egészen elráczosodott sajkások fvajdájává (Oberwaywoda militiae
nationalis Csajkistarum). Fehérváry György e tisztét
egész 1746-ig viselte. ^)
Évek multán'ismét fölharsant a harczi kürt kelet fell.
Oroszország, III. Károly király szövetségese, 1736-ban a portával
háborúba keveredvén, Ausztriát is, mely szerzdésileg
kötelezve volt segíteni neki, magával rántotta a háborúba.
Savoyai Jen berezeg, a császári háznak s a birodalomnak e
hatalmas oszlopa, ápril 21-dike óta nem volt töbl)é az élk
>) A komáromi szerb község évkönyve.