A dunai hajóhadak története

62 KIRALY-NASZ ADÓSOK.
Temes megyék területén, a Duna, Tisza, Száva és Dráva partvidékein
már a VII. század els felében szláv eredet népek
telepedtek a Kárpátokon túli hazájokból, a Balkán félszigetre
költözködésök alkalmával. Mátyás is telepített menekül szerbeket
és bosnyákokat a törökök által elpusztított likkai és
corbaviai grófságokba, az alsó-dunai és alsó-tiszai részekbe.
Ezekbl sok zsoldos került Mátyás király vitéz hadosztályaiba.
E szlávok hadrendszerének alapját, kezdettl fogva, az si
hazájokból átöröklött családegység, a »druzsina« vagy »szadruga«
képezé, melynek kötelékébe mindazon családok tartoztak,
melyeknek fejei vagy tagjai a magyar király dunai naszádkapitányának
zászlaja alatt karddal és evezvel vizi szolgálatokat
teljesítettek.
De Mátyás nemcsak szaporítani tudta hadseregét, hanem
szilárdabb s megbízhatóbb alapokra is fekteté. Messze kiható
térveit nem elégítheté ki az si magyar hadrendszer. Vállalkozó
és hódításokra czélzó szellemének sokkal jobl)au megfelelt
a zsoldos katona, kinek nem volt hazája, ki az országokat,
bármelyik volt is az, csak táborhelynek tekinté s urának
mindig engedelmes, mindig hasznavehet eszköze volt. Mátyás
kora is nagyon kedvezett a zsoldos hadrendszernek. A városi
czéhek igen sok emljert tettek keresetképtelenné. Azok készek
voltak jó fizetésért s jó préda reményében bármikor is vásárra
vinni brüket. A husszitaháború Cseh- és Morvaországban egész
néposztályokat szoktatott hozzá a czélnélküli háborskodáshoz.
Ezek nem szívelhetvén a békét, magok közt is vitézi testvérületekké
alakultak (Brüderrotten). Még a fnemesség tagjai is
divatszerünek tartották résztvenni az úgynevezett zsoldos lovagok
(Soldritterthum) hasonló társulataiban.
Zsoldosaival egészen máskép bánt Mátyás, mint a benszülött
magyar katonákkal. Szaljadon rendelkezett velk ; törvény
nem gátolta, hogy külföldi hódító útjaira is elkísérjék t.
Mátyás országlata alatt soha sem történt, hogy a zsoldos rendesen
ne kapta volna hópénzét. Pontosan fizette ket; de szigorúan
meg is követelte tlök kötelességeik teljesítését. Megengedte,
hogy családi éltöket a táborban is folytassák s hadjáratok
íi.lkalmával nejeiket s gyermekeiket magokkal vigyék. A házas
katonák gyermekei ekkép a táborban nevelkedtek s az anyatejjel
szítták magokba a hadi élethez való örömet. Mikor az
ilyen zsoldos katona a csatából
visszaérkezett, ott várt rá az
tzhelye, földbirtoka és családi öröme. A naszádos katona, bár
Mátyás a táborban egyrangúvá tette t a külföldön bérelt
zsoldossal, l)éke idején úr volt a maga falujában s révében,
autonóm módon kormányozván községi ügyeit, st a nemes