A dunai hajóhadak története

»Wahre
KATONAI KS TÁnSADALMI VISZOXVAI. 33o
és munkás idszakát jelentik. Az »et veri, et apibus« úgy értelmezend
tehát, liogy a zászlók mind az ifjaknak, mind a férfiaknak
szólnak. A honvédelem szent kötelessége alól csak a
tehetetlen aggastyánok vétetnek ki. \)
A lidércz lángok és villámszer tüzek aranyékitméuye
keleti ízlésre vall, és alkalmasint perzsa vagy török eredet. A
török zászlókon gyakran fordulnak el a tzlángot és villámokat
ábrázoló díszítések. Ilyen czikázó villámok díszítek a törökök
ama fzászlfiját is, melyet 1685-ben a császáriak Érsekújvár
ostrománál diadalmasan elfoglaltak. -)
A köznaszádok hosszú, keskeny zászlaja nagyon régi
minta lehet. Csataképeket ábrázoló legrégibb krónikáinkban és
históriás könyveinkben feltaláljuk a naszádok árboczán ahoszszú,
keskeny lobogómintát, A Nándorfehérvár 1521. évi ostromát
ábrázoló képeken ott leng a vitorlás naszádok csúcsán a
két szárnyú hosszú, keskeny lobogó. E két szárnyú keskeny
hajólobogókat néha oly hosszúra szabták, hogy végok egészen
a víz színéig alácsüngött. A XVI. századi frankfurti hadi
könyv szabályul állítja fel a hadi hajók keskeny zászlaiuak e
túlságos hosszát. »Zu dem mag oder soll — mondja ama
könyv — ein
gespaltener grosser langer Standart oder Pauier
seyn, der bis ins Wasser raicht.« Ellenben a parancsnok
naszádján és a gályákon a négyszöglet nagy hadi zászlót
látni. Visegrád képén, midn e várat 1595-ben a keresztény
sereg körülzárolja, két gálya látható ; a hajó közepébl emelked
vitorlás árbocz csúcsán a négyszöglet lobogót szem-
1) Nagy Iván egy hozzám intézett szíves levelében (1885. ápv. 27.)
figyelmeztetett a Széchenyi-féle »Catalogus Numorum« tábláira, melyeken
ugyancsak II. és III. Ferdinánd korából több emlékpénz látható a
naszádos zászlók jelvényeihez hasonló jelvényekkel.
-) Abbild und Beschreibuug des türkischen Haupt-Fahnens. Augsburg,
1686. (M. nemz. múzeumi könyvtár.)
3) L. Ortelius rediv. et coiit. Nürnberg, 1665. E nagybecs mben
igen sikerit képeit találliatni a dunai hadi gálj'áknak és naszádoknak,
A Szilágyi Sándor által szerkesztett »Magyar történeti életrajzok* I. évf.
3-ik füzetében is Orteliusból közöltetett a XVI-ik századbeli naszád pontosan
rajzolt ábrája. A nemzeti múzeumi könyvtár történelmi képgyjteményében
nyolcz darab XVII. századi ábrát találtam, melyek mindenikén
jól kivehetk a gályák és naszádok alakjai s alkatuk küls részletei.
Legérdekesebb e képgyjteményben Buda-Pestnek 1602. és 1686. évi
ostroma. Az elsnek czime : Conterfactur der 8tadt Ofen vnd
Pest, wie von den Christen belegert worden Anno 1602.« Tíz naszád látliató
rajta. A hajók orrán van az ágyú, farán a kormányos és hajóparancsnoknak
kis zászlócskával díszített kunyhója. A naszádok árboczán
vitorla dagadoz. Két naszád ég. A második képnek czime : > Die hart
belagerte, heftig bestvümbte und zuletzt glueklich eroberte Ungarische
Haubt-Vestung Ofen, 1686.« A sajkák feketék, fels szélök fehér vagy