A dunai hajóhadak története

KATftXAI KS T.UíSAHA T.Ml VJSZUNYAI. 311
az említettekeu kívül Komárom, Érsekújvár, Vácz, Yörösmart,
Ráczkevc, Pétervárad, Futak, Zaláukeméii és Zimouy említtetik
leggyakrabban. Különösen Komárom az. mely ösi traditioinál
s kedvez természeti fekvésénél fogva már a legrégibb
századok óta hajós és balász népek nevelanyja és
laktanyája. ^) Minthogy pedig a XVI. század els felének
végével nem csak a dunai végvárakra esik már a fösúly.
hanem az ország többi hajózható folyói is élet- és erteljes
stratégiai rendszernek lesznek támpontjaivá: a hajóhadak
használata is nem csak a Dunán, de más vizeinken is divatba
kezd jönni. Ekkor lettek a naszádosok állomáshelyeivé a Tiszán
Szolnok, a Maroson Csanád és Nagylak, a Rábán Gyr, a
Vágón Sellye, a Száván Szabács és Sziszek, a Dráván Siklós,
st még a Balaton taván Tycouiumot is emlegeti egy-két
synchron adatunk. 1560-bau júl. 7-én meghagyja ugyanis Ferdinánd
a pozsonyi kamarának : tegye folyóvá azon 25 frtot, a
mibe a tihanyi hadi hajó került, mely ugyancsak Pozsonyban
immár készen áll. »Celocem, seu Navem Nazadistarum vnam
— Írja a király — istic Posony omniuo contlictuí aptam, iam
preparari, et Tykonium in belli vsus neccssarios primo (luoquc
tempore peruehi necessitas expostulat.« -) Egy balatoni hadi
llottilla felállításának terve 1809-beu, a franczia invasio alkalmából,
a bécsi hadügymíuisztériumuál szintén fölmerült. Báró
Gvozdánovich tábornok volt az, a ki a Balatonon egy flottillának
létesítését a jöv háborúra való tekintettel javaslatba hozta,
ajánlva arra a mindenképen kipróbált sajkásokat. ^) A török
hódoltság végével visszatér egy idre a régi vízi védrendszer
képe, de a XVIII. században ismét elváltozik az. Mária
Terézia eleinte azt tervezte, hogy a fels-dunai sajkások felerészben
a Dunán, felerészben a Száván nyerjenek telephelyeket.
E terv szerint a Dunán Karlócza, Zalánkemén és Zimony,
a Száván Kleuak, Racsa és Gradiska lettek volna hajóhadi
állomáshelyekké. De a terv nem valósult; a dunai hajóhad
tudvalevleg a titeli sajkás kerületben nyert állandó telephelyeket.
A hajóhad állomáshelyei felvirágoztatták dunai városainkat,
élénk és kedélyes társadalmi életnek vetették meg
A türtéuelmi liagyománj' azt mondja, liogy a koniárouii slakókat
')
s hajós népet Ketel vezér a Kunia vize melll (Asztraliánon alul a
Volgán) liozta magyar földre. (Hennann Ottó : Ösi elemek a magyar
népies halászeszközökben. Arcli. Ért. V. 3. sz.)
-) Magy. orsz. levtr. B. r.
') Bécsi hadügyi levtr. »Betraclitungen über das Csajkisten-Korps
und über jené Aeuderungen, Avelclie zum Bestén der Armee bei demselben-festzusetzen
nothweiidisr \vare.«