A dunai hajóhadak története

!
KATO.WI V;s lAHSAUAr.MI VISZONYAf. 357
hajórjijt tartottak ten a törökök ügyes görög Ua.j('>cpitöik által
Magyarország (>llcn, a luilyenuel a mi dimai hajórajuukat soha
sem lehetett párhuzamba állítaui. Hajóiküak és hajós uépeikuek
roppant meuuyisége tizszereseii, de st húszszorosán is meghaladta
a mieinket.
Yizi hadernknek vitézségén és hadi szerencséjén kivül
kellett tehát más egyéb fontos okoknak is fenforoguiok, melyeknél
fogva dunai hadernket a törökök ellen nem csak fentarthattuk,
de a legtöbb esetben elvitázhatatlan fölénynyel gyzelemre
is vezethettük.
Ezen okok magában a török dunai hajóhadban keresendk
!
A török hajóhadban soha sem uralkodott egységes rendszer,
hanem a helyett nyomasztó önkény és zsarnoki hatalom. Hajós
népök kényszerbl szolgált, és rabszolgákból meg a török birodalom
legalsóbb rétegeibl fogdostatott össze. A török sajkás nem
volt örökös katona, családi birtok és hazafi lelkesedés, társadalmi
állás nem köték elválaszthatatlanul az evezhöz. Gyáva, rossz
hajókatonák voltak, kik alig várták a pillanatot, hogy a gylölt,
megvetett igától szabadulhassanak. Ez volt föoka a török
dunai hajóhadak hátramaradásának
Már Chalcondylas korában elrabolt keresztény gyermekeket
és fogoly ifjakat küldenek a szultánok Ázsiába, hogy
ott két-három év alatt elsajátítsák a török nyelvet, és aztán
2— 3000 fnyi csapatokban Kallipolisba küldessenek, a hajóhadi
szolgálatot megtanulni. ^) Nagyon természetes, hogy ezen
elgyötrött, honvágyó szegény gyermekekbl soha sem váltak
lelkes, vitéz hajólegények. Konstantinápoly utolsó ostroma
alkalmával Baltaogli bolgár renegát parancsnoksága alatt nem
kevesebb, mint 420 török hadi hajó vett részt a csatában, és e
rengeteg vizi er mellett a török hajóraj tudvalevleg mégis
megveretett. ") Báró Sprintzenstein Ferencz portai követ,
1537-ben I. Ferdinándhoz irt jelentésében, következleg jellemzi
a török dunai hajóhadat: »Classem Turce — úgymond,
— quam ego etiam vidi, esse quidem uasis numerosam, sed
ignauia, inexperieutia et pauiditate militantium inualidam,
omninoque a 50 nostris triremibus contemneudam.« ^) Hasonlóképen
nyilatkozik a török hajóhadról Laski Jeromos is 1538-ban,
nov. 22-én, ugyancsak I. Ferdinándhoz intézett levelében. »C'esar
nullo modo potuit — irja Laski — habere gentes ad galleas,
sed fecit ubique per uillas et opida ui capi et rapere gentes
rusticas, qui ligati et serrati magna ui pellebantur ad galleas^
') Lib. Y. 122.
2) Hammer, I. 528.
3) Géi-aj : Urk. u. Actenst.