A dunai hajóhadak története

A MOHÁCSI VKSZTÖr, A ZSIT V ATOROK I ISÉKÉIC. 115
De a nap terhét és hevét visel közüaszádosokról, hiknel:
foállomáshplye most Komárom lön, senki sem gondoskodott.
Számukat 2000 emberre szaporitá ugyan Ferdinánd és a
hadihajók számát is 70-re emelte, de a zsoldnak pontos kiszolgáltatása
iránt megfelel intézkedést nem tett. ^) Mióta pedig
1528. tavaszkor Ausztriába és Csehországba távozott, a naszádosok
dolgai is egészen rosszabbra fordultak. Zsoldjokat ismét
hanyagul kezdé fizetni a folyvást pénzszkében szenved kincstár.
Elégületlenségök napról napra fokozódott. Ferdinánd
Ígérte ugyan, hogy rövid id múlva visszaj Budára és eleget
tesz kötelességének ; de hón:i,p hónap után múlt, és mindig
távol maradt. Ellenben Zápolya rendkívüli tevékenységet fejtett
ki saját érdekében, mióta a porta pártfogásába bízhatott.
Emberei, kivált Radisa Bósics és Martinuzzi, a naszádosokkal
is érintkeztek, visszavezetni igyekezvén e fontos hadosztályt
a vajda zászlaja alá. Ha ez sikerííl nekik : nagy veszedelmére
leendett Ferdinánd ügyének. Ugyanis ekkoi már kijelentették
Laskinak Konstantinápolyban, hogy a Szerémséget nem
bocsátja vissza a porta Magyarországnak, és hogy ezentúl a
Duna és Dráva fog határvonalul szolgálni. Budát és az országot
tehát fkép a naszádos haddal lehetett ezentúl kellen
oltalmazni.
Ekkor Zdpolf/diiak már tulajdon hajóhada is volt, mely
a Tiszán (alkalmasint Titelben) állomásozott. Tszomszédságában
voltak a török dunai hajóhad állomásai. Zápolyának
törekvése, elfogni vagy megsemmisíteni a király-naszádosok
hadát, mely tavasz
óta ismét rendes al-dunai kikötjében horzirczi
apát és skópiai püspök kezdé az üsi jószágokat visszaszerezni 1660.
köri. {Fehér Ipoly : G-yör megye és város egj'etemes leirása, 515. 1. ;
és
Lehoczky : Stemmatographia, II. 19. 1.)
1) A király-naszádosok számának ezen gyarapítása vezethette
tévedésbe a híres német hadtörténetirót, Meynert Hermannt, midn feltn
tájékozatlansággal azt állítá, hogy a naszádos hadat I. Ferdinánd
léptette életbe Magyarországban. Ide igtatom saját naivságait : »Wie zu
Lande das Mögliche zur Vertheidigung gescliah, so wurde unter König
Ferdinánd I. auch die Wichtigkeit der Wasserstrasse für die Kriegführung
thatsáchlich berücksichtigt und zu diesem Zwecke ein eigenes Corps, das
der »Nassadisten« gegründet, welche als die Vorgánger der nachmaligen
Tschaikisten zu betrachten sind.« — Aztán így folytatja: »Den Anlass
und das Vorbild hierzu hatten vielleicht (!) die auch zu Wasser vrohlgerüsteten
Türkén gégében, welche mit einer Art von Flussstreitschiffen,
Nassaren genannt, die Donau und derén Nebenliüsse in Hchach hielten
und solchergestalt den Ungarn die Wasserstrasse abzuschneiden drohten.
Doch kann der Anfang mit solchen Nassaren auch in Ungarn gemacht
worden sein, wo man jedenfalls noch vor der ersten Belagerung Wiens
sich bereits eben solcher Flussstreitschiffe bediente.« (Das Kriegswesen
der Ungarn. 1 37 ~ 1 38, 11.)
8*