A dunai hajóhadak története

í;s A SA.TKÁ.^OK INTl^ZJIKNYKNKK ICOKSZAKA. 237
zett egyének v;ilánalc. kik azonban a Dunán is
kell jártassággal
birtak s jól kiismerték magokat. A gályák és sajkák fegyveres
legénysége majdnem kizfirólag szerb hajdúkból állott, kiknek
vajdája azonban csak a zsold pontos fizetése mellett ajánlá
fel saját és emberei szolgálatát.
ÍE szerint a királyi hajóhad, újabb gyarapodása daczára is,
még mindig sokkal gyengébb volt az ellenségénél, midn Jen
berezeg a fvezérletet átvette. A berezeg a legszigorúbb defensiva
megtartására utasítá tehát a hajóhadat, annál inkább,
mert a dunai és tiszai ersségek állapotában is oly sok kivánni
való volt, hogy a vizi had és a vizi ersségek még kölcsönös
támogatás mellett sem nyújthattak egymásnak föltétlen biztosságot,
hanem mind a kett a szárazi csapatok segítségére
szorult.
Ellenben a török dunai hajóhad tekintélyes vizi hadert
képviselt. A már meg volt régi hajóanyagot a dunai török
kikötk parancsnokai az illet ejáletek népeinek megadóztatásából
szaporítani tartoztak a jelen hadjárat alkalmából. Nikápoly,
Eustschuk és Silistria kapitányai egész Belgrádig 12 sajkát,
Ismail és Isakcsa kikötk igazgatói, valamint a Duna-torkolati
sánczok felügyelje 3 hadi sajkát, Kilia kormányzója 2
és az oláh vajda 5 sajkát tartoztak a török dunai hajóhadhoz
beszolgáltatni. Ezenkívül államköltségen újonnan épült 10
dnnai gálya, 13 fregatt, 39 hadi sajka és 100 tutaj. A legkisebb
gályán is 150 ember szolgált, s minden gálya 15 különböz caliberü
ágyúval volt fölszerelve. A Duna török partjainak hosszában
külön kapitányságok tárták fen a vizi közlekedés biztosságát.
Ilyen kapitányság létezett Hisszardschikban (most
Groczka), Koinikban, Sabaczon, Ipeken és Végszendrn.
II. Mustafa szultán személyesen vezet é az ozmán sereget.
A nagyvezirség e hadjárat alkalmával Elmas Mohamed basa
kezeiben volt.
Jen berezeg, kinek állása a fentebbiekkel szemben,
éppen nem volt irigylésre méltó, július hó végnapjaiban érkezett
Eszékrl Péterváradra, s még az nap szemlét tartott az ott
horgonyzó királyi hajóhad fölött. Július 28-án lejebb szállt a
lierczeg Kovilig. Kovilnál 9 hadi hajó rködött a keresztény
tábor mellett s födte azt az ellenség vízi hada ellen. Három irányban
volt most a törököknek szabad útjok Magyarországba a
:
temesi földre nyíló dunai híd Páucsovánál, a Szerémségbe
vezet belgrádi hid a Száván, s végre a vizi út a Dunán.
Angusztus 17-dikén a török flottillának egyes osztályai
Zalánkeméu eltt a Tisza torkolatánál mutatkoztak. Augusztus
19-dikén a szultán is átlépte a Dunát Páncsovánál, ugyanekkor
négy basa Belgrád alatt a szávai hidon a Szerémségbe tört