A dunai hajóhadak története

:
40 KIRÁLYI HAJÓSNÉP.
liajóbíid kiséri a Dutiáu. lEL István Zimouy alatt üti fel
táborát s ott várja Le hajósuépcvel a görögök támadását.
Azoubau a magyar bajok igen szélesek és mozdulataikban e
miatt nehézkesek voltak, s nem bírtak elnyre vergdni a
giJrög bajok fölött, st egy közlök fel is gyújtatott a görögök
által. ^) Sikerült mégis a magyaroknak Zimonyt visszafoglalniok
s a görögöket rövid idre az országból kiverniök.
Mánuel nem bagyta a kudarczot sokáig bosszulatlanul.
Haza térvén, roppant készületeket tett a szenvedett
vereség megtorlására. Szövetkezett az oroszokkal, az Al-Dunán
tanyázó kún és beseny népekkel, Fridrik császárral, a török
szultánnal és Velenczével, mely utóbbi a maga bajóbadát is
rendelkezésére bocsátotta. Temérdek seregét 1164-ben nyáron
hozta be az országba, s mindenekeltt Zimony és a Szerémség
visszafoglalására xezeté. EJcJ:or puszfú/f d III. hfrihnuik ilmu'k^
de aránjjlfuj gjj''nfjp hajóhada. Zimony, Nándorfehérvár és Branizova
segedelmére, a Szerémség védelmére nem megy egyhamar
magyar hajóhad. Az elfoglalt várakban és tartományokban
hátrahagyott görögöket 116.5-ben Dénes nádor vasas
és könny lovasai, íjászai és parittyásai szorítják ki.
III. Bélának egészben véve csöndes lefolyású kormánya
alatt, minthogy Mánuel halála után 1180-ban a Szerémség
s az al-dunai erdítmények Dalmácziával együtt önként visszacsatlakoztak
a magyar koronához, ogyáltalában nem parancsolták
a politikai körülmények a költséges hajóhad felállítását.
A bizánczi trónon ekkor Isacus Angelus ült, ki Béla
királynak veje volt, és kivel Magyarország állandó jó viszonyt
tartott fen. De azeltt is, míg az Andronicus Comnenus és a
még gyermek Alexius között a hatalmi zavarok folytak, Béla
nem volt utalva a hajóhadra, hanem csak szárazföldi csapatokkal
vett azokban részt. Mindazonáltal e(jij 118.9 ben közbejött
rélf'tlen.jdcntélccrni dunai hajórajt juttatott Ma'jyarorszíhj
hirtolába. Ugyanis Fridrik császár, engedve YIII. Gergely
pápa sürgetéseinek, keresztes háborút intéz a szent földre és
szintén Magyarországon keresztül vezeti csapatait. Elre küldi
III. Bélához követét, Konrád mainczi érseket, hogy a királylyal
az utak és hidak kijavítása és az élelmi szerek ára iránt
megállapodásra jöjjön. Béla készséggel felel meg a császár
kívánságának s szívesen üdvözli t követei által. Fridrik erre
átlépi az ország határát s 'tös hajó.^r'rcíjíjc/ jelenik meg elbb
Pozsonynál, majd Esztergom kikötjében. Június 4-én fényes
ünnepélylyel fogadja t Béla a királyi székvárosban, megven-
') Cinnamuíi, L. V. p. lo'J. — N'uietas Cltoaiat. 84. — Turóczy
II. Cap. H8. — Horváth M. : J. k. 428. 1.