A dunai hajóhadak története

405
Zápolya pártján. A hajóhail vezetésére isoaét Kévay István liivatik
meg Ferdinánd által. Révay a naszádosokat Veresmartról fölvezeti
a budai vár mellett egész a Garam torkolatáig, de egy
hajómesternek árulása miatt nem egyesülhet Ferdinánd seregével.
Visszamegy a Baranyaságra, a honnan jött 11 :l
Zápolya nem meri Budán hevárni Ferdinánd jövetelét. A Dunát,
mióta a naszádosok elpártoltak, senki sem védelmezé. A védtelenül
hagyott Buda 1527. évi aug. 20-án tárt kapukkal fogadja Ferdinándot.
A naszádosok is üdvözlik a megérkezett királyt. Októberben
fényes vizi ünnepélj't rendeznek a koronázásra leérkez
Anna és Mária királynék eltt. A koronázás után dúsan részesíti
kegyeiben az új király a naszádosokat. Kapitányukat s két fvajdájokat
ui'adalmakkal ajándékozza meg. A köznaszádosok számát
2000-re, a hajókét 70-re szaporítja, de a zsoldnak pontos kiszolgáltatása
fell nem intézkedik. S azért, midn Ferdinánd 1528. évi
tavaszkor Ausztriába és Csehországba távozik, a naszádosok dolgai
is egészen rosszabbra fordulnak. Zápolya felhasználja ezt, s
Radisa Bósics és Martinuzzi által visszavezetni igyekszik a vizi
hadosztályt a maga részére. Különben ekkor már Zápolyának is
volt hajóhada, csakliogy az a Tiszán állomásozott valahol, a török
dunai -hajóhad állomásai közelében. Mindamellett nem sikerült
Zápolyának a király-naszádosokat a maga részére megnyerni
vagy elfogni. Révay visszatartá legénységét az átpártolástól. De
nem képes megakadályozni, hogy a zsoldjok miatt bosszankodó
naszádosok Budára evedzenek, a hol fenj'eget állást foglalnak el
a budai kormánynyal és a fvárosi lakossággal szemben . . .117
Ez alatt Révayt Kassa és Sárospatak vidékére nevezi ki a királj^i
helj'tartóság, a fels-magyarországi sereg vezérévé. Révay vitézsége
ezúttal nem arat sikert. A kudarcz annyira elkeseríti a dicsvágyó
katonát, hogy visszavonul a hadi pályáról s egy évtizedig
családja körében marad. Helyébe Bakics Pál lesz a király-naszádosok
kapitánya. Sok bajjal kell azonban megküzdenie. A naszádosok
zsoldja ismét elmaradozván, a legénység pártütésre és szökésre
vetemedik, fosztogatja az eltaposott hazát s az ellenséggel
czimboráskodik. Bakics hiába sürgeti az elmaradt zsoldot, élelmet
és ruházatot. Közönségesen üres kézzel bocsátják haza Budáról,
mit az érzékeny katona annj'ira szívére vesz, hogy nem megy
többé vissza a naszádosokhoz. Idközben kapitányi fvezéi'let
nélkül, úgylátszik csak vajdáik parancsnoksága alatt, állnak a naszádosok.
Egy hajóosztály Siklósnál, a többi hajóraj Erdd és
Tolna közt állomásoz. Mikor Szulejmán betör az országba s 1529.
június 18-án Erdd alá küldi a török hajóraj egy osztályát, a
szerb naszádosok hirtelen kiválnak a hajótömbböl és a törökökhöz
csapván át, az ellenséggel megi'ohanják a magyar naszádosokat.
A magyar naszádosok a Dráva torkolatába Siklós alá menekülnek,
hol Hoberdanacz János és Perényi Péter veszik ket pártfogásukba.
De mikor a nagyvezír serege augusztus 18-án Mohácsra
érkezik, az aldunai naszádosokat már sem Siklóson, sem egyebütt
nem találja. Maga Perényi is megfut onnan, de Zápolya emberei
által elfogatván, Szulejmán elé vitetik. Szulejmán szept. 2-1-dikén
már Bécs váx'osát is körülzárja. A szultán fényes dunai flottája
egyedül uralkodik most a Dunán. A német hajóhadnak Bécs alatt
horgonyzott osztályát, nehogy török kézre jusson, fölégeti s elsülyeszti
Ferdinánd. Frigyes tartományi gróf hajóraja pedig nem
juthat el Bécsbe. Midn Szulejmán Bécs sikertelen ostroma után