A dunai hajóhadak története

404
Révay István után Báthorj' Endre lesz naszád-kapitánynyá, Eévay
pedig- Újlakra megy várnagj'nak. Báthorj' hajóhada fölkészül a
törökök ellen és elindul Biidáról az Al-Dunára. Bátán mulatsággal
tölti el az idt, mialatt a seregben fegyelmezetlenség kap
lábra, s a naszádosok szétfutnak úgy, hogy a hadjáratot a következ
évre kell halasztani, mikor azonban Szabács után Nándorfehérvár
is elesik, mely innentiil 167 esztendeig marad a félhold
uralma alatt. Az ország végreménye most Pétervárad. Oda parancsolja
a király a Nándor és Zimony alól még megmenekült maroknj'i
naszádos hadát. 1523-ban Tomorj- Pál gyzelemre vezeti
a péterváradi naszádos hadat Ferliát basa ellen. 1525-ben ismét
módfelett lever állapotok uralkodnak a naszádosok hadában.
Thurzó Elek királyi kincstartó sem képes ket kielégíteni. E közben
nai^ról-napra ijesztbb hirek érkeznek a törököknek Magyarország
elleni készüldéseirl. Tomor}^ mitsem képes tenni Pétervárad
megmentésére, mert szüntelen a pénzetlenség nyomoraival
kell küzdenie. Naszádosai minduntalan olszökdüsnek. Midn h>zulejmán
1526. évi júniusban Nándorra bevonul és Ibrahim nagyvezír
a Száván megjelen, i-émület fogja el a déli részek védtelen
lakosságát. A néptelenné lett vidék fölött egy ideig még csak Pétei-várad
virrasztott az elszánt Tomorj- Pállal; de július 12-én
már Pétervárad alá érkezek Ibrahim serege és ers hajóhada. Toniory
két rohamot áll ugyan ki, de aztán 40 naszádjával elvonul
Pétervárad alól, mely minden erködés daczára a törökök hatalmába
kerül. Vitéz magyar rségét az ellenség felkonczolja. Tomorj'
Újlakról Bácsra, majd a mohácsi révbe tereli a naszádosokat,
s aztán Eadisa Bósics naszád-kapitányra hagyva a kii'áljá
hajórajt, a mohácsi mezre távozik, mint az összes magyar hadak
fvezére 98
III.
A mohácsi vésztl a zsitvatoroki békéig.
A mohácsi gyászesetnél kevés haszna volt hajóhadunknak. Hajóink
Budára siettek, hogy Pozsonyba szállíthassák a futamló budaiakat.
A Duna alsó folyása egészen védtelen maradt. A török száguldók
szabadon kalandoznak a Dunán egész Komáromig. Radisa
Bósics naszádos kapitány a Tisza-Maros- és Erdélyközben összegylt
szerb nép közé vette magát. Csernoevics Iván a »fekete
ember« deszpotaságát támogatja ; a Bakicsokkal, Petrovicscsal,
Jaksicscsal és a szerbek többi fejeivel a déli végekben létesítend
magyar hübérnöki fejedelemség zászlaja alá sorakozik. Csernoevics
Iván és szerb serege akkor még szintén Zápolya Jánosnak
szánták Magyarországnak II. Lajos király halála következtében
üresen maradt királyi székét. Látva ezt az özvegy Mária királyné
után Pozsonyba távozott s leginkább szerbekbl álló naszádos legénység,
legott a mint megtudta, hogy Zápolya Budavái'át birtokba
vette, titokban elhagyja Pozsonyt, és alámegy Csernoevics
Iván táborába, hogy Zápolyának szolgáljon. De pár hónappal késbb
fordulat áll be Ferdinánd javára. Zápolya és a magyar rendek
tapintatlansága elégületlenségre szolgáltatott okot a szerbek
táborában. Ellenben Ferdinánd mitsem mulaszt el, hogy a maga
részére hajlítsa a fekete embert és a vele tartó dunai naszádosokat.
1527-ben május 15-én már Ferdinánd zsoldjában áll a dunai
király-naszádos had ; csak Eadisa Bósics marad még egy idre