A dunai hajóhadak története

348 rOI.yAMI HV.TOHADrXK RZKRVEZETE,
kat s kezdeteket \ettek a kém- e's rjáratok, xnlamint a: ellenség
csipkedése. Könny sajkák dagadó vitorlákkal és teljes evezkkel
szélsebesen siklottak elre, keresztül-kasul a folyamon,
kémeket (nyelveket) fogni és az ellenség flottáját vagy erejét
kipuhatolni, izeneteket és leveleket továbbítani, riadásokat tenni
vagy az ellenségnek szolgáLJ malmokat elrontani, hajóikat a
vizén lebocsátani és elfogdosni.
Míg a hadvisel felek vizi elrseinek kölcsönös kötekedései
és apróbb csatározásai néhány napig így elhúzódtanak. a
hajólegénység vallásos áhitattal,fegyvergyakorlatokkal,a czitera
pengetésével és hsi dalok éneklésével, vagy esténként a parton
tüzet rakva, sütve, fzve, a gondolkodást, képzelmet és érzést
ersen megkapó mesékkel, baÍDonás hiedelmek és jelek fejtegetésével
tölte idejét. » — — sub noctem accensi ignes. ciborumque
et rerum necessariarum praeparatio, castrorum metationis
quandam speciem referebant.« i) Némelyek tengeri ledni/okkal
enyelegtek, mások a vizi sárkányoknak tulajdoniták ezt, vagy
azt a bajt, szerencsétlenséget, mely egyiket másikat érte. Tanították
a baj tár st, mikép kelljen a viz hatalmasait megengesztelnie
áldozattal, hogy ne bántsa nyavalya, a varázs ne ártson, vagy
avizbe ne haljon.-) Voltak, kik a holt 'mberröl is megemlékeztek,
a ki pislogó szemekkel, meredt testtel úszkál a viz tetején
a merre a hajósok járnak. O az, ki a hajókat zátonyra viszi,
elslyeszti s a csónakokat felfordítja. Ha valaki találkoznék
vele : üsse, verje, de csak olvasatlanul, vagy csak egyet üssön
rá, mert a mint kettt mond. eltnik s úgy megköti a hajót
vagy csónakot; hogy el sem lehet ereszteni. Legtöbben voltak
azonban a fiatal hajólegények közt, kik estende a berkekben a
vizi tündérek szép nótáját hallották, de st látták is ket, a
mint egy csomóban ülve daloltak. Közelíteni nem mertek hozzájok;
mert a vizi lány ernek erejével szigetre viszi az ifjút és
') Jacobi Tolii : Epistolae itinerariae, 1646.
-) Poseidonnak (Neptun), hogy haragját csillapítsák, minden
évben sors által kijelölt szüzet dobtak vizbe az ó-korbeli népek. A velünk
rokon osztjákok. Stralilenberg hallomása szerint, évenként egy leányt
fullasztottak az Óbba, a víz istene kiengesztelésére. (Hunfalvi/ Pál :
Regül}' hagyomáuj-ai. I. 92.) A votjákok kecskét, az ugur osztjákok
szarvast, az esztek gyermeket áldoztak. {Csengery Antal : Az altáji népek
ösvallása.) A votják nép pogány vallási hiedelme szerint a vízben Bumnrt
a vizi ember tanyázik, és sok bajt csinál az embereknek. (Barna
Férd. A votjákok vallási szertartásai.) Szeged tájékán még manap is
rózsát kell a Tiszába szórni, hogy egészségesek legyünk. A ki legelször
inegj' "^izre, valamit a -^nzbe kell dobnia, különben baj éri. Elég az is,
ha a merít edényébl vísszalocscsant eey keveset a folyóba. (Kálmán
Lajos /közlése.)