A dunai hajóhadak története

24 KÓirXl És NÉPVÁ XDORr.ÁSKORi HA.Ti'iHADAK A DUNÁX.
bítve, lioüíy ;i vizet jol)ljau hasítsa. Két oldalához két evez
volt kapcsolva, hátulján pedig egy lapát szolgált kormányul.
A nádszálak közei gondosan be voltak tömve gya]ijuval és
kákával, hogy a víz beszivárgása meg legyen akadályozva.
Ilyenek voltak a hunok által feltalált hadihajólc ! Mintegy
százötven ilyen hajó készült el rövid id alatt. Aztán levontatták
a mélasi öbölbe a félsziget nyugoti oldalára, hol vízre
bocsátották s hatszáz fegyveressel megrakták. Abban volt
bizalmuk, hogy a várat zaj nélkül megkerülhetik, s annak
védit álomban vagy henyélve meglepik. De Germauus jókor
észreveszi a cselt. Míg a nádhajók készültek, a Hellespontusból
elhozatta a római gályákat s a part és vár közötti öbölben
elrejté. A hunok hajóhada az evezk nagy eröködésére csak
lassan, tétovázva haladhatott ; a tenger hullámai szinte játszottak
a könny kosarakkal. Mikor az öböl irányába értek, a
római gályák egyszerre minden oldalról rajtok ütöttek. Az
els összecsapás oly ers volt, hogy a hunok egy része rögtön
a tengerbe fordult. Egy sem állhatott meg közülök lálián oly
ersen, hogy fegyverét használhatta volna. A gályák mozgó
tornyok gyanánt jártak-keltek a talpak közt, s azokat rohamukkal
felforgatták és elsülyesztették. Zabergánnak nem maradt
egyéb hátra, mint visszaindulni a megmaradt seregével a
Duna felé. ^)
Két évvel késbb kétszázezer várklin nyomult a Duna
balpartjára s onnan a római birodalom belsejébe. Khánjokat,
kirl itt megemlékezni akarok, Baján-nük nevezték. a
második bún birodalom megalapítója. Méltó utóda a világrendít
Attilának ! Baján Sirmium birtoka után vágyott, s si
örök gyanánt követeié azt vissza a rómaiaktól. Egy alkalommal
megkereste a singidunumi római parancsnokot, kivel jó
egyetértésben élt, küldene neki ácsmestereket, hogy meleg fürdt
építtessen magának. Kérése teljesítve ln. De a mint az
ácsok megérkeztek, Baján legott hidat akart velk veretni a
Dunán. Azonban ez hosszas nehéz munka volt, mely a rómaiaknak
nem lehetett inyökre s melyet a dunai hajóhadukkal
könnyen meggátolhattak. Ez a gondolat megdöbbenté Bajáut.
Eszébe futott, hogy neki is nagy szilksége van a Dunán saját
hajóhadra ! Lefoglaltatta tehát hunjai által mindazon nagy
római hajókat, melyekhez Fels-Pannoniában hozzáférhetett,
bármily alakúak voltak is a,zok. Ezeket aztán a visszatartott
római ácsok által kiszélesbbítteté, magasabbra emelteté, va.gy
megnyújtatá, a mint a szükség magával hozta. Szóval valóságos
hadi hajókat készíttetett magának. A római ácsok e mun-
') Ayathias : Hist. V. k. 1(57. 1. — Utána: Thierríj, id. iii. 141. 1.