A dunai hajóhadak története

238 AZ EI.NKMETESÍTKSXEK, NEMZETI VISSZAHATÁSNAK
Zalánkemén irányában, magokkal vezetve a török hajóhad
zömét is. Augusztus 21-dikén már Titel alatt horgonyzott a
török vizi er. Jen herczeg az ellenség szándékának megakadályozására
Péterváradról Nehem tábornokot Titelre reudelé,
azzal az utasítással, hogy a török flottilla ellen tüntessen és a
Titel-péterváradi közlekedési vonalat fentartsa. Ez alatt ö maga
a derék haddal felvonult Szeged felé, hogy ott a Tiszán átkelve
és az erdélyi haddal egyesülve, a Maros-vonal védelmére lehessen.
Mig oda járt, a török hajóhad zöme Ti telt, egy osztálya
pedig a Kovilnál horgonyzó királyi hajókat ostrom alá vette.
A török gályák rendkívüli gyorsasággal behatoltak a Tiszába,
s megrongálván a császáriak sánczait s a vizi tornyot, Nehemet
visszavonulásra kényszeriték.A szerb sajkások, kiknek gyávasága
vagy árulása okozta Nehem szerencsétlenségét, hajóikat részint
az ellenség kezébe szolgáltatták, részint elmenekültek gyors
evedzéssel a zsablyai hid felé. A Pán csóva alól Titelre érkezett
szultán a török fsereggel, hajóhadának biztos oltalma mellett,
átkelt Titelnél a Tiszán és rövid pihenés után Pétervárad
ostromához fogott. Hajóliadának egy részét Titel oltalmára,
másik részét Karlóczán visszahagyva, 27 gályáját és nagyszámú
sajkáit Pétervárad közelébe rendelte, hogy alkalmas
helyrl a várszigetet, mely mögött a Kovilról meghátrált császári
hadi hajók is elrejtrevalának, ersen megldözze és elvegye.
Szeptember 1-én történt a sziget ellen az els hajóostrom,
melyet azonban a császári hajóhad s a várfok ágyútclepei
derekasan visszavertek.
Jen herczeg Zentánál állott, midn a titeli balesetrl
értesült. Hírül vette,
hogy a szultán Péterváradot szándékozik
kiostromolni. Azon reményben tehát, hogy sikerülend a szultánnal
megütköznie, visszaindítá seregét és hihetetlen gyorsasággal
Péterváradon termett. Erre a szultán visszavonta csapatait
és szeptember 8-dikán éjjel hajóhadát is egész Kovilig
iisztatta alá. A herczeg legott néhány sajkát küldött az ellenség
után Kovil felé és úgy tudta meg, hogy a szultán a Tisza jobb
partjára húzódott és Szegedre, onnan pedig Temesvárra és
Erdélybe igyekszik. A török hajóhad egy ers osztálya is bevonult
a Tiszába s lépést tartott a padisa táborával Szeged irányába.
A szultán nem akarta flottillájának közremködését nélkülözni
s magával vivé azt, hogy részint az élelem megszerzésénél
és szállításánál, részint a tiszai átkelésnél liasznát vegye.
Azt hitte, hogy a berezegnek Péterváradnál lev fáradt hadait
megelzheti Szegeden, Szegedet megveszi s ott kel át majd a
Tisza balpartjára.
De Jen herczeg mindenütt nyomában járt az ozmán
hadnak. Futárai, kiket a Tisza vidékére kémszolgálatra kiren-