A dunai hajóhadak története

276 AZ EI.NKJIKTESITESXEK, NKMZETI VISSZAnATASXAK
SMJkák után. Vissza kellett tehát vonulnia a sikertelen kirándulásiul.
A felsülést késbb egészen máskép igyekeztek kimagyarázni
az osztrák fötáborban és a kevéssé megbízható hadi
tudósításokban. ^)
A hadizenet form;i szerint 1 788. évi február 9-dikén történt.
A Duna balparti oldalán felállitva volt császári csapatok
parancsnokai, a túlsó parton tál^orozó ellenség parancsnokainak,
kiki a maga részérl, külön is megküldék a hadizenetet. A mint
így Papilla tá})ornok a viddini szeraszkiert értesítette és a vele
szemközt állomásozó basának a hál)orút megizente, egyben
mindjárt megrohanta az ilyen hirtelen támadásra készületlen
Orsovát is, minden vérontás nélkül foglalván el a törökök e
fontos dunai hadállását. A tábornok két hajót bocsátott a szabadon
elvonuló török rség rendelkezésére, melyeken nejeiket
és gyermekeiket a málhával együtt elszállíthatták. Orsovát
azonnal -iOO császári szállta meg, míg gróf A\"artensleben
vezértábornok Dreukova és Fehértemplom között több török
hajót vétetett el a Dunán. A többi császári hadtestek is, az
egész hosszú harczvonal minden pontján, megkezdték a támadást
;
mindjárt a hadizonetet követ éjjelen elszedték és az
innens(") partokra hoztálv' át a tíh-ök vizi járómveket, hajókat,
csolnakokat és dereglyéket, melyek a Duna és Száva mentében
kezeikbe kerültek. Gabrieli kapitány Gradistyénél szintén több
török hadi hajót vett el az ellenségtl. Márczius 4-dikén Petrics
János sajkás rjáratra ment báró Alvinczy tábornokkal, a
Zimony és Belgrád k(»zti Duna-vonalra. Csolnakját az ellenség
elfogta s a jancsárok Petricsnek fejét vették. Eli Achmet török
kém a belgrádi basának adta át ii ft, azt hazudván urának,
hogy az Alvinczy feje. A basa 100 dukáttal ajáudékozá meg
igazlelku szolgáját, a holt ft pedig az elleuscgeii vett diadal
jeléül a l»elgrádi várkastély kapujára szegezte té. ^)
II. József császár márczius 27-dikén érkezett az akkor
még Futaknál állomásozó ftáborba, s önmaga vette át a hadsereg
fölötti fvezérlctet. April 16-án elbbre vivé a ftáborta
délrl fenyegetett Duna. felé, és 20-dikán Bánovczén, 24-dikén
Zimouyban szállott meg. Ez alatt a törökök rohamot intéztek a
mieink által megrakott Száva-sziget csúcsa ellen s szétrebbentették
a töltésmunkákkal foglalkozó dolgos népet, kiket e riadalom
után csak néhány nap múlva lehetett ismét összehozni.
Márczius 6-dikán csoportosulni kezdtek a belgrádi török hajók
a Vízivárosban a kávéházak eltt, mit észrevevén gróf Kinszky
') V. ö. Szentkláray : Száz év ]Jél-Magyavovszág újabb tövténetéhöl.
II. f. 470. — Kállay : A szerbek története. I, 250 — 255. 11.; és
Bölim : Dél-Magyarország kül. történelme. II. k. 167. 1.
°) Km'ze Gescli. der Eegimenter.