A dunai hajóhadak története

:
\ Mi'llACSI \ES/.Tni. A ZSITN' Al'i Míc iK 1 IIKKK.K.. 201
jéuek tulajdouítaudü, ki háromszorta nagyobb badsereggel
s aránytalanul több hadi eszközzel volt csak képes a török
hadak kudarczát jóvá tenni és Székesfehérvárt a keresztények
kezébl ismét kiragadni.
Hasszán nagyvezir, miután Fehérvárat elfoglalta, Budánál
átment a Dunán, és a pesti lapályon azzal a szándékkal
szállott táborba, hogy onnan Erdélybe tör a Básta ellen
támadt Székely Mózesnek segítségére. Rusworm ekkor már
Esztergomhoz érkezek a királyi sereggel. vSzándéka volt Budát
megtámadni, hogy ez által Erdélyt megmentse s a szerdárt
visszatérésre kényszerítse. Nem tanácsolták tehát Hasszánnak,
hogy Erdélybe menjen, a mig Esztergom felöl ágyúdörgést
hallani. Hasszán mindazonáltal elhagyta Pestet és Szolnokra
vonult. Mig oda járt, Rusworm hajóhídon a Csepelszigetre,
onnan pedig október 2-án Ó-Budára tette át táborát.
E hírre Hasszán azonnal visszafordult és negyed napra már
ismét Pest alatt állott. Távolléte alatt azonban sok változás
történt Budán és Pesten. A Budavár alatti török ersség Rus-
Avorm hatalmában volt, a libaszigeti híd nem létezett már, és
október 5-dikén Pesten is a császáriak lettek az urak. Minden
út el volt állva a császáriak által s a gellérthegyi váracs is be
volt véve. E hadi eredmények kivívásában lényeges tényezkép
szerepelt a dunai hajóhad. Minthogy ugyanis Budavár
aljából és nevezetesen ama helyrl, a hol hajdan a királyi
istállók álltak, most pedig csrök és magtárak voltak, a budai
törökök sok kárt okoztak s nagy akadályul szolgáltak a
királyi hadnak, st a kellen fedett ágyúütegekkel a Libasziget
fels csúcsán épített összeköt hidat is közelrl védelmezhették
Rusworm és vezérei mindjárt megérkezésökkor elhatározták
ama hajóhidat vizén és szárazon megtámadni és megsemmisíteni,
hogy a budai törökök ne közlekedhessenek többé a pestiekkel.
A vizi terv kivitelére Eörny Péter, a magyar sajkások kapitánya
vállalkozott. Ekkor már Santüier Gllhcrt, a császári
dunai hajóhad fparancsnoka is megérkezett Bécsbl 0-Budára,
magával hozva két fölszerelt gályát, egy mvészi készitményü
tüzgépet vagyis romboló fregattot (ein künstlich Fewer-Instrumeut),
továbbá még 26 taraczkos sajkát. A romboló hajót a
híd áttörésére és az ostrommveletek támogatására szánta
Rusworm. Az ordre de bataille szerint Sulz tábornoknak
feladata volt a Duna balpartján szárazon egészen a hídfig
elrenyomulni s azt elfoglalni. Eörsynek egyidejleg a Margitsziget
pesti oldaláról a pesti hídft kellett elvennie a sajkásokkal
és aztán a hidat összezúzatnia Grilbert romboló tzgépével.
A mint a törökök a királyiaknak e szándékát megértették,
legott csapatosan lerohantak a Dunára, a koczkán álló híd