A dunai hajóhadak története

MOHÁCSI ^l•.szn^:. \ /.sri\ a i hüiiki í!i;ki:i< 1()I
elleu küldeui. Bécs kalvárosiiiban elkvártélyozva auuyira elkorcsosodtak,
hogy a l)écsiek, nem nézhetvén tovább a nejeiken
és leányaikon elkövetett szemérmetlenségeiket és a tisztességérzetet
sért kihágásaikat, kénytelenek voltak Ferdinándnál
panaszt emelni ellenök, ki aztán világgá bocsátotta a lator
taliánokat. ^) A keresztény fsereg ápril 22-én indult el Komáromból
a Duna jobbpartján. A Lauenburgi herczeg egy ers
osztálylyal a Duna balpartján, a hajóhad pedig szállítóhajókkal
a Dunán haladt Esztergom felé, melynek vívása tzetek ki
most els vállalatul. Május l-én sikerült Mátyás fherczegnek
és Pálffy Miklósnak a ben volt polgárság segítségével a Ráezvárost
elfoglalniuk ; magát a várat azonban csak úgy lehetett
legkönnyebben kézrekeríteniök, ha a Dunával való közlekedéstl
elzárják. A török hajóhad ugyanis most oly ers volt, hogy
Mátyás hajóhada nem akadályozhatá meg a várnak a Dunáról
élelmeztetését és szüntelen ersítését. Ezt tehát a szárazföldön
kellett volna elérni, a Víziváros elfoglalása által, a mi
azonban a huzamos ostrom temérdek költségei és 500ü-nél
töl>b keresztény katona életének árán sm sikerülhetett. A
hajóhad szüntelen mködésben volt ugyan, de semmi jelentsi)
eredményre nem vergdhetett
;
június 18-án pedig, midn híre
futott, hogy Szinán basa 64,000 emberrel megy Esztergom szabadítására,
fölszedte horgonyait s Komáromba vonult vissza. ^)
A bizodalom Ferdinándba az eddigi sajnos tapasztalatok
után ingadozni s fogyni kezdett a magyar uraknál. maga
panaszolja ezt fivérének. Károly császárnak, írván : »A magyar
urak közííl számosan elhatározták , hogy inkább akarnak a
töröknek adózni, mintsem általa lassanként meghódíttatni és
jobbágyaiknak martalékul esni. E végbl már alkudozni is
kezdenek a törökkel. « ^) Az elcsüggedt magyarokat azzal bíztatá
Ferdinánd, kogy Károly császár személyesen fog részt
venni a törökök ellen intézend nagy hadjáratban, s a kereszténység
és Magyarország ügye elvégre is diadalra jutand. E
nagyobb hadjáratra, mely 1544-ben vette volna kezdetét,
Magyarországban is megtétetni kívánta Ferdinánd a kell elkészületeket.
A rendek kapunként 2 aranyat és közönséges
fölkelést ajáultak.Frater György egymaga 20,000 zsoldost ígért.
A király számos új sajkát készíttetett a komáromi naszádosok
számára. A mai/i/ar dunai hajóhad JEtévay István távozása^
vat/i/is Budának 1540. évi szerencsétlen ostroma, óta, mint a,
német hajóhad fiókosztálya sp^erepeJt csak. Mint önálló hadtestületet
ittlion. saját vajdái kormán íjoztiík n