A dunai hajóhadak története

«
KIRÁLY-NASZÁDOSOK. 81
törekvéseiben, nem járulhatott egyébbel Péter érsek segítségére,
mint csak azzal, hogy kiváltsággal ruházta fel a helyet,
mely szerint azon jobbágyok, kik a vár falai közt megtelepednek
és házat építnek, ezzel nemesi rangra emelkednek s a
nemesi eljogok birtokosaivá lesznek. ^)
Ha ez a kiváltság telepítés dolgában, a mint föltételezni
lehet, nem maradt is eredmény nélkül, de azért a vár fölszerelését
és hadi készletbe helyezését vajmi kevéssé mozdíthatta
el.
Súlyos felelsség nehezedett tehát Révay István vállaira,
midn a király-naszádosok föparaucsnoki állását elfogadta. Az
összes déli végházaknak vízrl való oltalmazása az ö kötelességévé
ln ezentúl. 1521-ben Szulejmán világhódító roppant
hadainak kellett ellentállania. Naszádosai kedvetlenek voltak.
Lajos király már három év óta nem adta meg zsoldjokat.
Budára küldött követségeiknek, szüntelen rimánkodásaiknak
semmi sikere sem lett. íSot 1518-ban Várdai Pál, szent-zsigmondi
prépost és kincstartó részérl hallatlan meggyaláztatással
is illettettek. A király — mondja a szemtanú Szerémi —
szívesen kielégítette volna ket ;
de mivel jövedelmeit az urak
elkezelték, a szegénynek magának is alig volt mibl élnie. A
törökök közeledését különben is nagy könnyelmséggel nézték
Budán. A nándorfehérvári, zimonyi és zalánkeméni magyar és
szerb polgárok, minclannyian naszádosok, végszükségökben
magához a királyhoz folyamodtak a három év óta elmaradt
hópénzeikért. Ha ki nem elégíttetnének : távozni fognak állomásaikról,
és Nándorfehérvár elvesztése nagy kárára leend akkor az
egész kereszténységnek. Azonban Budán azzal ámította magát
mindenki: »eb higyje, hogy a török elveszi Nándorfehérvárt.
A király tehát Yárdai Pál kincstartóhoz küldé a naszádosok
elcsüggedt követségét, hogy fizessen ki nekik, a mennyit kifizethet.
A lator kincstárnok nem teljesíté a király óhaját, st
ocsmány gyalázatot követett el a derék vitézeken, 2) kik vérig
sértve távoztak az érzéketlen ember palotájából, hogy a királynál
keressenek elégtételt a rajtok elkövetett szégyenért. De a
király elé nem bocsátották többé ket. Erre aztán Budavár
kapujához kötötték ki zászlajokat, s naszádjaikra szállva viszszaevedztek
hazájokba, pusztítva és rabolva a Duna mindkét
partvidékén. Midn egy hónap múlva ismét fölmentek Budára
hátralékaikért könyörögni, és Várdai most is megszégyeuíté
1) Fralcnói Vilmos : Váradi Péter kalocsai érsek élete. (Századok,
1883. évf. IX. f.)
^) Szerémi: id. m. 95— 96. »Eex dirigebat eos ad tliesanrarium
Paulum prepositum in S. Sigisrauudo ; et ipse latro cum papira terg-ebat
uaticaiu suani, et sic proiciebat sordem suam ad faciem militonibus.«
DR. SZENTKLÁUAY J. A DUNAI HA.TÚTIADAK TÜRTKNETE. 6