A dunai hajóhadak története

KS A SAJKÁSOK INTÉZMÉNYÉNEK KORSZAKA. 297
res sajkák legiukábl) szerb örjárati és szállítási feladatokat
teljesítettek a forradalombau Davidovacz kapitány paraucsuoksága
alatt. Hatályosabb hadi actiót ezek sem fejtettek ki
sehol. A fegyveres hajós nép összesen 137 emberbl állott. Egy
ízben megjelent két sajka Csurog alatt a Tiszán és Damjanicsot
ostromolta ; de Damjauics ütegei ell csakhamar lélekszakadva
vitorláztak vissza a titeli kikötbe. Bátorságosan nem
is igen közlekedhettek a Tiszán sajkák ; legföUebb a Titel és
Zalánkemén közti torkolatban. Annál élénkebb volt közlekedésök
az Al-Dunán Karlócza, Zimony és Belgrád közt, a hol
mind a két partot a szerb reactio tartá elfoglalva.
A pacificatio után egy ezredesre és egy rnagyra bízatott
ismét a sajkások vezénylete. Rendelkezésére béke idején a
következ személyzet állt : a központban 1 kezel kapitány,
1 hadbíró, 1 számfejt, 1 telekkönyvvezet, 1 zászlóalj i hadsegéd,
1 ezredorvos, 3 alorvos, 3 hadapród, 3 hadiruok, 1 fdobos,
i kürtös, 3 rvezet, 1 porkoláb, 2 számoló segéd, 2 tiszti
szolga. Továbbá az egyes századoknál : 4 kapitány, 2 kapitányhadnagy,
6 fhadnagy, 6 alhadnagy, 6 f-hídmester, 6 sajkás
rmester, 1 tüzérrmester, 36 sajkás káplár, 6 tüzérkáplár,
6 számoló segéd, 12 dobos, 72 sajkás alkáplár, 12 tüzér alkáplár,
48 ács, 120 tüzér, 900 közsajkás és 18 tiszti szolga. Az
összes békeidei létszám: 1287 ember. ^) Hadi lábon 1981 emberre
emelkedett a sajkások létszáma. Ha az ezredes háborúba
vonult, helyette az rnagy volt a sajkáskerület parancsnoka. ^)
Az 1850. évi máj. 7-én kelt határrvidéki alaptörvény értelmében
»a sajkások ffrülete elválaszthatatlan alkatrésze az
osztrák monarchiának. « Czéljok marad a régi: »ó' Felségének a
császárnak és királynak békében és háborúban, bel- és külföldön,
a. legmagasb rendeleteid értelmében, minden katonai szolgálatot
teljesíteni s a bens végvidéki intézmények föntartását
elmozdítani. Ezért kapják a sajkás községek törvényszer
javaikat, úgy a magok, mint maradékaik részére, igazi és
állandó birtok gyanánt. « 3)
1849-ben az olaszországi császári tartományok rizetére
a Gardatón is állíttatott egy hadi flottilla. Alapját egy évvel
elbb megvetették ugyan, de mködését tényleg csak 1849-ben
kezdé Eivában. E Üottílla felállításának szükségét már régen
érezték hadi körökben. Az olaszok ugyanis rég idktl fogva
kiválóbb hajlandósággal viseltetvén Osztrák-Tirol iránt, gyakran
csábíttatták el magokat, hogy ama tartományba fegyveres
») Vanicek, id. m. III. k. 283— 284. 11.
=) U. o. 290. 1.
») U. o. IV. k. 309 -o7 7. 11.