A dunai hajóhadak története

70
'•
KIRÁLY-XASZÁD'isriK.
szerelt 16 bajó fedezi a liajóliadat. A liajóliad matrózainak
összes száma 2600. A Duna hosszában követi a királyt 5000
válogatott szerb lovas, kik mint martalóczok, az ellenséges földön
roppant károkat okozhatnak.* ^) E rengeteg vird haddal,
melii a magyar ki rdlg-naszádosokaf föbhé soka utói nem ért korszakias
tökélyhcn, hadi késziüet'ók teljességében vezeti szemeink
elé, indult el Mátyás az 1479. éri kés szön is az Al-Dwtára.
De a háború csak 1480-ban nyárderekán vehette kezdetét.
Ismét Fridrik akadályozá meg Mátyást a törökök elleni terveinek
haladéktalan megvalósításában. 1480. évi január 28-án arra
kéri Mátyás Fridrik császárt, engedné meg neki, hogy Regensburgból
24 hajóra való nyilakat, lport, ágyúkat s egyéb hadi
szerelvényeket vám nélkül szabadon szállíthasson Magyarországba,
minthogy e készülékekre a törökök ellen szüksége
van. Fridrik a helyett, hogy a király óhaját teljesítette és
segítségére lett volna, arra használta fel a királyi sereg távollétének
alkalmát, hogy betört Magyarországba és egész Gyrig
prédált, pusztított.
A mint Mátyás végzett a kaján némettel, legott támadásra
vezeté seregét a törökök ellen. Most szándékozott végrehajtani,
mit már egy évtizeddel elbb tervezett, st a szentszéknek
is megígért: a Hellespoutusuál keresni fel magyar
hadaival a törököt. Soha jobb alkalom nem kínálkozott erre,
mint most. II. Mohamed elhalálozván, a fhatalomért Bajazed
és testvére Dzsen keltek egymás ellen fegyverre. A szentszék
is felocsúdott bágyadtságából s annyira lelkesedett Mátyás
') E uagyérdekfl törtéuelmi emléknek fölfedezését és^ nyilvánosságra
hozatalát (Századok: 1884. évf. VI. f. 509— 511. 11.) Óváry Lipót
érdemes kutatónknak köszöni a magyar közönség. Az okirat czíme : »A
fölséges ma(jyar király szárazföldi s vizi hadereje a török ellen. « Keleté az
iratnak nincs ugyan, de lehet, hogj' helyesen következteté Óvárj', hogy
az az 1479 — 1480-ik évi aldunai hadjáratra vonatkozik, mit szerinte az
irás és Olaszországnak ama hadjárat iránti különös érdekldése is elárulnak.
Szabatosság és a történelmi hiiség okáért meg kell azonban itt jegyeznem,
hogy a nagy dunai ^tiotta, melyrl az Ováry-féle fiórenczi jegyzékben
szó van — mint már fennebb is érintem — nem 1419-ben, hanem három
évvel elbb, az 1476-ik évi al-dunai hadjárat alkalmából készült. Bizonj'itja
ezt az egykorú Bonfini, ki az 1476-diki aldunai hadjáratról szólván,
ezeket írja: »Magnam in Danubio classem molitur (t. i. rex), quacuni
secundo amne descendat, machinas varias, uiultiplicesque párat, item
coumieatus, militem et arnia : non ignarus, quautum molis adoriretur, et
quocum sit hoste pugnandum. Quin et amplissimas crates, abieguis trabibus
instar turríum oneratas, Istro demiserat, quae valló, niomeiitaneisque
castellis, item septis, fabricisqne bellicis usui esse soleut.« (Decad. IV. L.
IV. — V. ö. még Epist. Matthiae Corv. IV. :U.) Összes magyar történetíróink
is 1476-ra teszik Mátyás király nagy dunai hajóhadának keletkezését.
-4 ^óre«(.i' je(//2e'fc6e« csa/ds erró7 lehet szó; mert más dunai hajórajt
nem épített Mátyás.